A Magyar Képzőművészeti Egyetem könyvtárának és iratanyagának az elmúlt években történt rendezése során egyre-másra kerültek elő a szekrények mélyéről, polcok mögül beleltározatlan vagy könyvként kezelt műtárgyak. Előkerülésük felkeltette kíváncsiságunkat, és arra ösztönzött minket, hogy felmérjük mennyiségüket és minőségüket, valamint elvégezzük rendszerezésüket, kiderítsük idekerülésük miértjét és mikéntjét.

Lelkes fiatal kutatókból és tapasztalt művészettörténészekből álló csoport vállalkozott a munka elvégzésére. 1998-ban "A Magyar Képzőművészeti Főiskola művészeti és könyvtári külön gyűjteményeinek feltárása, rendszerezése és tudományos igényű feldolgozása és bemutatása" című kutatási programunk négyéves támogatást nyert az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramtól. Ekkor megkezdődött a műtárgyak műfajonkénti számbavétele, leírása, számítógépes feldolgozása. A kutatás elsősorban a könyvtár különgyűjteményeire irányult, de céljaink között szerepelt a képgrafika tanszék sokszorosított grafikákat tartalmazó archívumának feldolgozása is.

A fotográfiákat, sokszorosított grafikákat, japán metszeteket, 19. századi litografált plakátokat, hallgatói tanulmányi rajzokat, optikai és rajztanítási eszközöket, metszetekkel illusztrált albumokat tartalmazó gyűjtemény története csak a mintarajztanoda, majd a Képzőművészeti Főiskola oktatástörténetével együtt volt tanulmányozható, így kutatásunk a műtárgyak feldolgozása mellett igyekezett nyomon követni azt a folyamatot, amely a műtárgyak, illetve az elmúlt több mint száz év folyamán műtárgy értékűvé vált gyűjteményegységek beszerzéséhez, majd - feldolgozatlanságuk következtében - elfelejtésükhöz vezetett.

Új irányt adott a kutatásnak, hogy 2000 decemberében, szinte a kutatás utolsó évében, nagy mennyiségű 19. századi hallgatói rajzot találtunk. Az oktatás során készült hallgatói munkák, valamint a korabeli, az iskola történetét bemutató fotográfiák alapján rekonstruálhatónak tűnt a mintarajztanodában folyó képzőművészeti oktatás rendszere. Megkezdődtek az intézmény történetét feltáró alapkutatások, sajnos azonban átfogó tanulmány elkészültéről csak néhány terület esetében számolhatunk be.

Ez a kötet, amely egyúttal a Magyar Képzőművészeti Egyetem Barcsay Termében rendezett A Mintarajztanodától a Képzőművészeti Főiskoláig című, a mintarajziskola első ötven évét bemutató kiállításunk katalógusa is, tartalmazza azokat a tanulmányokat, amelyek az egyetem és a könyvtár, valamint a könyvtári gyűjtemények történetével kapcsolatos kutatások során születtek.

Külön öröm volt számunkra, hogy az OTKA-kutatásban 1998-tól részt vevő Bakos Katalin, Bán András, Földi Eszter, Peternák Miklós, Szőke Annamária, Zsákovics Ferenc mellett bekapcsolódott munkánkba L. Baji Etelka, Varga Judit fotótörténész, Bicskei Éva, Katona Júlia, Gosztonyi Ferenc, Révész Emese, Sinkó Katalin és Szabó Júlia művészettörténész is. A könyvtár japán anyagának feldolgozását a Japán Alapítvány támogatásával Koike professzor végezte, az ELTE Japán Tanszékén tanító Máté Zoltán vezette csoport közreműködésével.

Kutatási programunk céljai között szerepelt, hogy az újra felfedezett műtárgyakat kiállításon mutatjuk be az érdeklődőknek.

Első bemutatkozásunk a közel kilencezer darab 19. századi fotográfia közül válogatott, az egyetem Barcsay Termében, 1999-ben, L. Baji Etelka és Varga Judit fotótörténészek által megrendezett Egyszervolt fényképek című kiállítás volt.

Jelen kiállításunkkal egy időben a Budapest Galériában mutatjuk be plakátgyűjteményünket, a Mucha és társai című kiállításon. A kiállítást Bakos Katalin és Földi Eszter rendezte.

Vállalt kutatási feladatunkat nagyrészt teljesítettük. Feldolgoztuk a Magyar Képzőművészeti Egyetem könyvtárában található műtárgyakat, három kiállítást rendeztünk. A gyűjtemény teljes bemutatása, a főiskola történetének feldolgozása még több éves programot és kötelezettséget jelent számunkra.

A szekrények fiókjaiból, rejtett zugokból előkerült műtárgyak jelentős része a megsemmisülés határán volt. Restaurátorok hozzáértése és szorgos munkája nyomán sikerült a penészes, szakadt, piszkos műveket megmenteni.

A kutatás, a műtárgyak állagmegóvása, a műtárgyvédelmi szempontoknak megfelelő elhelyezése a támogatók nagylelkű segítsége nélkül nem valósulhatott volna meg.

Köszönjük tehát mindazoknak a közreműködését, akik négyéves munkánk során velünk együtt dolgoztak, kitartásra ösztönöztek, és anyagilag támogattak minket.

Blaskóné Majkó Katalin