Tartalomjegyzék    |   Kiállítás    |   Tanulmányok    |   Képek    |   Névjegy
 

 

A GRAFIKAI SZAKTANFOLYAM
1906-1914

<< Vissza     Tovább >>

A művészi grafika oktatása 1906-ban a Mintarajziskola és Rajztanárképzőben indult meg a grafikai szaktanfolyam keretében. "Nagy horderejű a művészeti oktatás fejlődésére s újabb lendületre alapot nyert az intézet az által is, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr f. évi 59,102. számú magas rendeletével a rézkarcz, aqua- és mezzotinta, algrafia, kőrajz, cromolitografia stb. sokszorosító eljárások elsajátíthatása czéljából intézetünkön az 1906-1907. tanévtől kezdődőleg egy grafikai tanfolyamot létesített, melynek vezetésére Olgyai Viktor külföldön élő kiváló művészt sikerült megnyerni" - írta Várdai Szilárd a mintarajziskola évkönyvében. A grafikai szakosztály mint kiegészítő tanfolyam szerepelt a minta rajziskola és Rajztanárképző, majd 1908-tól a Képzőművészeti Főiskola tanterveiben.

Olgyai Viktor elsősorban a klasszikus mesterek, különösen az általa művészi és technikai téren is igen sokra tartott holland nagymester, Rembrandt alkotásait állította mintaképül növendékei elé. A fiatalok az intézmény könyvtárának albumai, műlapjai mellett közvetlen közelről tanulmányozhatták az eredeti lapokat a Szépművészeti Múzeum időszaki kiállításain. Többen bejutottak a múzeum raktárába is, itt láthatták a modern grafika mestereinek újabb lapjait, amelyek reprodukcióit a századfordulós művészeti folyóiratok, így a Die Graphischen Künste vagy a The Studio oldalairól már ismerhették.

A Képzőművészeti Főiskola műhelyét nem csupán a grafikai technikák iránt érdeklődő növendékek, illetve a már végzett művészek keresték fel. A grafika támogatói, a műbarátok, a műgyűjtők és a kritikusok is többször felkeresték Olgyai osztályát. A Magyar Grafikusok Egyesületének az intézmény könyvtárában tartott összejövetelei alkalmával Olgyai bizonyára az idősebb művészek figyelmébe ajánlotta a fiatalok ott készült alkotásait. Talán már ekkor kiválogatták azokat a nyomatokat is, amelyeket az egyesület a Művészházban (1910), a Nemzeti Szalonban (1911) és a Műcsarnokban (1912) rendezett kiállításain mutattak be. A korszak talán legjelentősebb grafikai tárlatán, a Műcsarnok termeiben 1909-ben rendezett Akvarellek, pasztellek és grafikai művek nemzetközi kiállításán az igen gazdag angol, francia, svéd, német és holland sokszorosított anyag, illetve a külön teremben kiállított japán fametszetek mellett nagyobb számban szerepeltek Olgyai tanítványainak munkái is.

A Képzőművészeti Főiskola grafikai szaktanfolyamát látogató művésznövendékek és rajztanárjelöltek 1906-1914 között készült alkotásainak egy részét még az osztályt irányító mester gyűjtötte össze. Először csak a szebb, érdekesebb lapokat tették félre, majd később rendszeresen válogattak azzal a céllal, hogy a nyomatok a különböző technikák kézenfekvő illusztrációjaként szolgáljanak. A kollekció valódi, az osztályon folyó műhelymunkát dokumentáló gyűjteménnyé csak az 1920-as évek folyamán vált, amikor Varga Nándor Lajos Olgyai Viktor tanársegédjeként rendszerezte a lapokat, és gondoskodott biztonságosabb elhelyezésükről. A gyűjteményben a tanulmány jellegű munkák - elsősorban portré-ábrázolások - mellett jelentősek a figurális kompozíciók, de a legnagyobb mennyiségben tájábrázolásokat és városképeket találunk. Sok esetben egy-egy lap próbanyomatai, illetve színnyomatai vagy különböző papírokra nyomott variációi is fennmaradtak. Az önálló igénnyel készült, sokszorosított lapok mellett kisebb számban jelen vannak az alkalmazott grafikák, illusztrációk, könyvdíszek is. Varga nevéhez köthető a gyűjtemény válogatott darabjainak bemutatása. Mint a Grafikai Osztály vezető tanára, az archív anyag gondozója rendezte meg 1942-ben Az Országos Magyar Képzőművészeti Főiskola Grafikai Gyűjteményének 1. kiállítását, amelyen Olgyai korai tanítványainak munkáit vonultatta fel. Az ott bemutatott alkotások között csaknem minden grafikai technikára találunk jellemző példákat. A mester által igen kedvelt festőiségre törekvő rézkarcot Angyal Géza, Krón Jenő és Zádor István, a tónusos aquatintát Garzó Berthold, Gyenes Lajos, Raáb Ervin Rónay Kázmér és Tichy Kálmán, míg az élményszerűbb hidegtűt Bajor Ágost és Prihoda István munkái képviselték. A klasszikus mélynyomással készített lapok mellett nagyon fontosak Conrad Gyula, Edvi-lllés Jenő, Kozma Lajos, Márton Ferenc, Székely Andor, Tichy Gyula és Tipary Dezső dekorativitásra törekvő egy- és többszínnyomású linóleum metszetei. Kisebb számban készültek az osztályon litográfiák, közülük is kiemelkednek Balázs Vera, Dienes János, Krón Jenő, Vida Árpád és Zichy István alkotásai.

A Magyar Képzőművészeti Egyetem történetének, oktatási rendszerének 1990-es évektől felgyorsuló kutatása nyomán merült fel a növendékmunkákat tartalmazó sokszorosított grafikai kollekció rendszerezésének és feldolgozásának igénye. Végső célként a kollekció nyilvánossá tételét tűztük ki - a szakemberek, a kutatók, s nem utolsósorban a grafikával foglalkozó művészek számára -, hiszen az oktatás-, a technika- és a művészettörténeti szempontból egyaránt jelentős gyűjteménynek a 20. század első évtizedeiben készült közel négyszáz lapja széleskörűen reprezentálja a grafikai művészetek egyik fellendülő periódusát.

ZS. F.

<< Vissza     Tovább >>

 

97. Angyal Géza: Udvarrészlet, 1911 papír, rézkarc, 630 x 410/773 x 536 mm
J. j. l.: Angyal Géza 1911; k. 1.: KF Rektori Hivatal
körpecsétje
Képgrafika Tanszék Archív Grafikai Gyűjteménye,
ltsz. nélkül


98. Edvi-Illés Jenő: Virágcsokor vázában, 1910 papír, színes linóleummetszet, 312 x 310 mm (körülvágva)
J. j. 1.: Edvi-Illés Jenő910; a dúcon j. 1.: EIJ Képgrafika Tanszék Archív Grafikai Gyűjteménye, ltsz.: 1492.


99. Bottka Miklós: Részlet Körmöcbányáról I, 1908 körül
papír, vernis-mou, 440 x 287/480 x 320 mm J. j. l.:Első próbanyomat; k.l.: KF Rektori Hivatal kör­pecsétje
Képgrafika Tanszék Archív Grafikai Gyűjteménye, ltsz.: 1481/I-III.


100. Tichy Kálmán: Rózsák, 1909
papír, színes aquatinta, 268 x 197/430 x 348 mm J. j. 1.: Tichy Kálmán; k. 1.: KF Rektori Hivatal kör­pecsétje
Képgrafika Tanszék Archív Grafikai Gyűjteménye, ltsz.: 1571.


101. Vida Árpád: Önarckép, 1910 körül papír, litográfia, 405 x 320/546 x 403 mm j. n.
Képgrafika Tanszék Archív Grafikai Gyűjteménye, ltsz.: 1578/1.


102. Tichy Gyula: Toilette-hiba, 1910
papír, linóleummetszet, 280 x 157/321 x 192 mm J. j. 1.: Tichy Gy. 910; b. 1.: Toilette-hiba; k. 1.: KF Rektori Hivatal körpecsétje
Képgrafika Tanszék Archív Grafikai Gyűjteménye, ltsz.: 495.



103-104. Interiőrfotók a kiállításról (A fényképeket készítette Gadányi György.): A Grafikai Szaktanfo­lyam terme.


<< Vissza     Tovább >>

 

    Közreadja a Magyar Képzőművészeti Egyetem, 2004