2023. február 23. – március 23.
Kiállításmegnyitó: 2023. február 23., csütörtök 18.00
Magyar Képzőművészeti Egyetem, Barcsay Terem, 1062 Budapest, Andrássy út 69-71.

„A liánok felfutó, fás szárú kúszónövények. Hajtástengelyük rugalmas mozgást biztosító speciális szerkezetű szár, levélzetük csak fényben gazdag környezetben fejlődik ki erőteljesen. A talajban gyökereznek, és a kúszó-felfutó növekedés és rögzítés változatos formáit mutatják.”

A lián nem élősködik a fatörzsön, amelybe kapaszkodik, viszont szüksége van a fatörzsre, hogy a fény közelébe jusson. A Magyar Képzőművészeti Egyetem egy ilyen 150 éves „fatörzs”, amelyen művészek mester-tanítvány szerkezetű, egyre burjánzóbb „liánzata” a tradíciót a folyamatos megújulás tükrében mutatja, egészen a jelenleg folyó alkotómunkáig.

Az évszázados „liánköteg” egyes szárain egy-egy hosszú mester-tanítvány láncolat művei szerepelnek. Olyan alkotóké, akik hallgatók, majd mesterek voltak egyetemünk történetének valamely szakaszában.

É. Kiss Piroska kurátor és a Képzőművészet-elmélet tanszék vele dolgozó két hallgatója, Fehér Virág és Fábián Luca az egyetem levéltári archívumában kezdték meg a kutatást. A fellelhető szakirodalom, életrajzok, katalógusok adataival és személyes interjúkkal kiegészítve derítették fel a mester-tanítvány kapcsolatokat.

A kezdetektől meglévő festő és szobrász képzés történetében – az intézményt érintő történelmi, politikai, szerkezeti változások ellenére – sikerült olyan végig vezethető szálakat találni, mint Székely Bertalan, Vaszary János, Hincz Gyula, Maurer Dóra, Chilf Mária, Hámori Anett, vagy Bernáth Aurél, Klimó Károly, Radák Eszter, Udvardy Emese. Izgalmasabbá teszik a képet a szálak kereszteződései, hiszen Radák Eszternek és Chilf Máriának Klimó Károly, majd Maurer Dóra volt a mestere. A szobrászok Stróbl Alajos, Bory Jenő, Szabó Iván, Körösényi Tamás és a Radnai Béla, Kisfaludi Srobl Zsigmond, Somogyi József, Kő Pál, Rabóczky Judit szál kereszteződései bonyolultabbak, hiszen Sass Valériának Szabó Iván és Somogyi József is mestere volt, Szabó Ádámnak pedig Körösényi Tamás és Kő Pál.

A grafika oktatásának „liánzata” töredezettebb, mint a festészeté és a szobrászaté. Világháborúk és politikai változások szakították meg, majd helyezték új alapokra a munkát. A grafikát autonóm művészeti alkotásként fókuszba állító képzést Olgyai Viktor teremtette meg kiváló festők figyelmét fordítva a grafika felé. Munkáját tanítványa, Varga Nándor Lajos folytatta.

Az Iparművészeti Főiskola 1949-ben felszámolt Grafikai Szakosztályáról - élükön a képzőművészeti oktatás reformját igazgatóként levezénylő Bortnyik Sándorral – a Képzőművészeti Főiskolára igazolt Hincz Gyula, Kádár György, Koffán Károly és Konecsni György. Az új tanszék vezetését a Moszkvából hazatérő Ék Sándorra bízták.

Azóta - a szerkezeti, szervezeti és névváltozások ellenére -a képgrafika és a tervezőgrafika területén egyaránt folyamatos a magas színvonalú képzés, sűrűn kereszteződő, de jól követhető mester-tanítvány láncolatokkal, mint Raszler Károly, Szurcsik József, Eszik Alajos, Madácsy István és Dobó Bianka, vagy a tervezőgrafika területén Zelenák Crescencia, Molnár Kálmán, Felsmann Tamás és Lelkes László.

Az alakrajz és anatómia oktatása a kezdetektől meghatározó eleme a művészképzésnek. Bár minden szakterület hallgatói részesültek anatómia képzésben, az Anatómia tanszéken folyó alkotómunka nem írható le a diplomaadó tanszékek hagyományos mester-tanítvány láncolataival.

A ma is érvényes, világhírűvé vált művészeti anatómia képzést Barcsay Jenő alapította, akinek a munkáját Patay László, majd Kiss Tibor folytatta a tanszéken.

Kollégáik, utódaik munkáját a perkátai ásatás során feltárt emberi maradványok arcrekonstrukciós projektjének rajzaival mutatjuk be. Ebben a munkában a hallgatók mellett részt vettek a tanárok is: Csordás Zoltán, Funták Gyula és a program vezetője, Kőnig Frigyes.

Kiállításunk nem művészettörténeti és nem egyetemtörténeti tárlat! Ezért jó néhány nagy művész nem szerepel, akik az egyetem történetének meghatározó mesterei voltak. A kiállítás keretei csupán néhány izgalmas szál végigvezetését teszik lehetővé. A csak itt és csak most együtt látható művek bizonyítják, hogy a Magyar Képzőművészeti Egyetem a mindenkori kortárs képzőművészet erős pillére, „fatörzse”.

Minden művészt egy-egy munkájával reprezentál a kiállítás. A művész nevénél szereplő QR kód mögött bővebb anyagot találnak a művészről és az életműről.

A kiállítás műtárgyai nagyrészt az egyetem saját gyűjteményéből és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből származnak, továbbá a művészek, leszármazottak és hagyaték gondozó intézmények kölcsönzésének köszönhetők.

A kiállítást megnyitja:
Zétényi Tamás, csellóművész

A kiállítás létrehozói:
Kurátor és tervező: É. Kiss Piroska
Kurátor asszisztensek: Fehér Virág és Fábián Luca, a Képzőművészet-elmélet tanszék hallgatói
Kiállítás koordinátor: Uszkay Tekla
Grafika: Hurai Adél, a Grafika tanszék hallgatója
Külön köszönet Révész Emese művészettörténésznek.

Akik együttműködésükkel segítették a kiállítás létrejöttét:
Bojtos Anikó, MKE Levéltár és Művészeti Gyűjtemény
Szeifert Judit és Gulyás Dorottya, MNG Szobor Osztály
Petrányi Zsolt és Váradi Lóránt, MNG Jelenkori Osztály
Plesznivy Edit, MNG Festészeti Osztály
Gyuris István Viktor, Konecsni György Helytörténeti Gyűjtemény, Kiskunmajsa
Plakátgaléria és Múzeum
Budapestposter
Siklósiné Patay Edit
Chilf Mária
Dobó Bianka
Hámori Anett
Kőnig Frigyes
Rabóczky Judit
Radák Eszter
Szabó Ádám
Udvardy Emese

Támogatta:

www.nka.hu