Gálhidy Péter – Keresztbe tettem

Gálhidy Péter – Keresztbe tettem

Gálhidy Péter – Keresztbe tettem

Gálhidy Péter: Keresztbe tettem című önálló kiállítása június 25-ig tekinthető meg a Műcsarnokban a Frissen 2023 sorozat keretében megrendezett Súlypontok – A megjelenítés határai a kortárs szobrászatban című kiállítás részeként.

„A játékosság célja a paradoxonok térbeli megjeleníthetősége”1

Gondolatok Gálhidy Péter Keresztbe tettem című kiállítása elé

Paradoxon alatt két, egymással párhuzamosan érvényesnek tűnő, egymás mellett álló gondolatot, vélekedést értünk. A paradoxonok arra utalnak, hogy a létezés telis-tele van olyan jelenségekkel, amelyek nem egyértelműek: felmutatják a lét és az emberi élet nagy ellentmondásait, ezek fogalmi megválaszolhatatlanságát, ami nyugtalanítólag hat ránk és újabb kérdésekre, az igazság mélyebb kutatására sarkall minket.2

Gálhidy Péter műveiben a játékosság és a nyelvi humor eszközeivel él, hogy a paradoxonokat láthatóvá tegye. Ez az alkotó szándéka szerint lehetővé teszi egy olyan vizuális nyelvezet megalkotását, amely kortól és képzettségtől függetlenül felkelti az érdeklődést a szobrászat iránt. Ugyanis a paradoxonokra az ember ab ovo, ember voltánál fogva felfigyel és meg akarja őket oldani. Az érdeklődés felkeltése egyúttal a szobor nézőjével és befogadójával való párbeszédre való nyitottságot is jelenti. Ez a szokatlanul alázatos művészi magatartás valójában azt mutatja, hogy az alkotó végig abban a nyitott, kérdésekkel teli, ugyanakkor örömteli bizonytalanságban tartja magát a mű elkészítése alatt, ami a megalkotására ösztönözte. Ez a fajta frissesség, nyelvi és vizuális humorral átitatott közlési mód jellemzi Weöres Sándor filozofikus költészetét, vagy René Magritte festészetét is. Ahogy a szobrok megjelenítenek egy olyan térbeli látványt, ami a nyelvi eszközök segítségével különböző olvasatokat tesz lehetővé, a paradoxon testet ölt. Gyakran a forma bemutatását is a nyelvi humorhoz hasonló finomság jellemzi, például a hatalmas fűszál esetében, amely az út burkolatára simul a pécsi városközpontban (Zöld út, 2010). Általában a szobrászat, és különösen a köztéri szobrászat esetében az egyik legfontosabb tervezési elv az a kérdés, hogy hova kerül, mi a szerepe, milyen céllal alkotja meg a szobrász az adott plasztikát. Gálhidy Péter erre is rendkívüli ötlettel válaszolt, amikor megalkotta a Sarokvas (2019) című szobrát. A kétdimenziós levélkép úgy kap térbeli értelmet, hogy a sarokba helyezve megtörik a síkja, és mivel vasból van, és a sarokban helyezkedik el, ezért „sarokvas”. A Gálhidy munkásságával foglalkozó írások kiemelik a „természeti inspirációt”, „az organikus világ elemeinek és alakzatainak megidézését”,3 a minimal arthoz hasonló „rövid, tömör megfogalmazásokat”, az irónia jelenlétét és a művek elhelyezését a tér viszonylatában.

A 2000-es évek elején végzett generáció tagjaként Gálhidy Péter mind az anyaghasználat, mind a témafeldolgozás szempontjából a klasszikus szobrászat felől indult. Korai munkái között a nagyméretű autonóm köztéri szobrok mellett (Turbinalevél, 2017) több hasonló méretű beltéri szobrot is készített, amelyeken sokszor egyetlen motívum dominál (Akali, 2005; Vízen, 2007; AZ, 2012; Religio, 2013) Az utóbbi években a problémafelvetéseket gyakran hagyományos értelemben vett kisplasztikák formájában oldotta meg (Tondó, 2014; Keresztbe tettem, 2017).

Szobrászatának egyik legfontosabb jellegzetessége a vizualitás és a kogníció összekapcsolása, vagyis a vizuális formát a cím nemcsak magyarázza, értelmezi, hanem lehetőséget ad további értelmezéseknek, nyitva hagyja a befogadó számára azt a mezőt, amely az értelmezési síkokat megnyitja. Az Avar lelet (2018) című munka esetében egy vékony bronz abroncsot és egy kupac száraz levelet látunk. A cím rögtön felkelti a látogatóban a történeti és régészeti múzeumi emlékeket, ami beindítja a gondolkodási folyamatban az asszociációt, hogy valami értékeset látunk, hiszen egy leletről van szó. Persze, rögtön „kapcsolunk”: a szójáték kétféle értelmezést enged meg, attól függően, hogy az elszáradt és „meglelt” levelekre, vagy a kora középkorban a Kárpát-medencében birodalmat alkotó avarok által hátrahagyott, koszorúszerű bronztárgyra gondolunk.

Gálhidy témaválasztását mindig a természet ihleti, akár organikus formák megjelenítéséről, akár magának a természetnek valamilyen állapotáról van szó. Ugyanakkor a témán és az értelmezésen túl a művész figyelmet fordít a hagyományos szobrászati technikák megmutatására is: a fafaragásra, bronzöntésre, cizellálásra, vagy a kincugi régi japán technikájára (Kincugi tüske, 2007–2017). A technika „felmutatása” sohasem öncélú archaizálás, nem is egy médium hideg fejjel való használata. A szobrászati eszközök tematizálása a gondolatiságnak és a lebegtetett paradox kérdéseknek egyfajta súlyt és művészettörténeti dimenziót ad. Így mindez túlmutat a mesterségbeli virtuozitáson, a forma megjelenítése és az anyaghasználat módja: szükségszerűség. Ezt erősíti a műveire jellemző absztrakció és formaredukció.

Ma számos művész dolgozik azon, hogy megjelenítse azt a problémahalmazt, amit korunk környezet- és természetrombolása vált ki. Gálhidy Péter szerencsésen elkerüli a manapság gyakori didaktikus és leegyszerűsítő megközelítéseket. Nem csak egyszerűen kifejezi, amit érez, hanem szembesít vele. Nem bántóan figyelmeztet, csupán mutat egy olyan formát, egymáshoz nem illeszkedő anyagokat, hogy kicsit kényelmetlenül érezzük magunkat, és ne tudjunk elfordulni, vagy tovább menni. Vagy, ha tovább is megyünk, még jóval később is gondolkodjunk a látottakon. A művész elmondása szerint, habár nem tud elvonatkoztatni az ökológiai katasztrófával terhelt jövőképtől, a művek természetvédelmi olvasata mégsem moralizáló szándékkal van jelen (Kiha lni es élyes, 2018). Szobrai csendes, szomorúsággal és elmúlással vegyes érzéseket keltenek a befogadóban. A natura morta témája rendszeresen visszatér nála. Az elmúlás, az enyészet, az élősködés tematizálása elkerülhetetlen, ha a műtárgy a természet valamilyen formáját próbálja ábrázolni (Ingó, Talaj). Ezeknél a munkáknál a kiinduló elem egy talált ág (mint egy ready-made esetében),5 amelyre felismerhető bronzkockák kerülnek, mintha a dér, vagy valamilyen penész, gomba lepné be a halott ág felületét. Ugyanakkor a művek címei mégis ellentétes, vagy tovább gondolható értelemmel gazdagítják az első ránézésre lezárt értelmezést. Vagyis a cím nyelvi humorral és finom iróniával lehetőséget ad a probléma továbbgondolására.

A mostani kiállítással egyfajta ívet mutatunk meg, néhány korai munkától indítva (Akali, 2005) egészen a tárlatra elkészült két legfrissebb munkáig.
A Káci (2023) egy létező tárgy (dézsa) és a művész által faragott természeti elemek (kis fák) társításából létrehozott műalkotás, míg a másik szobor
(Töredék, 2023) egy helyspecifikus nagyméretű fűszál. Gálhidy Péter saját szavaival: „A kiállított anyag elsősorban az ember által épített tárgyi világ, épített környezet és a természet világából kiemelt fragmentumok anyagi manifesztációján keresztül szándékozik feltárni metafizikai tartalmakat.”6

Kondor-Szilágyi Mária, a kiállítás kurátora

(1) Az írás címe a művész egy személyes közléséből származik. Gálhidy Péter, 2023.
(2) Ld. a híres Thészeusz hajója-paradoxont.
(3) Wehner Tibor: „…ez a sok szépség mind mire való?...”, orszagut.com, 2021.január 20.
(4) Idézet iski Kocsis Tibor megnyitószövegéből Gálhidy Péter Natura morta című kiállításán a Budapest Galérában, 2020. december 8.
(5) Néhány esetben ténylegesen is ready-made-ről beszélhetünk, mint pl. a Pihenő című szobornál, ahol egy lavórba került a száraz bronz avar. A Fűszál szárító című munkánál pedig a címben és a tárgy funkciójának lehetetlensége miatt jön létre a Marcel Duchamp legendás Palackszárítójára való utalás.
(6) Gálhidy Péter, 2023.

Súlypontok | A megjelenítés határai a kortárs szobrászatban


Gálhidy Péter

Budapest, 1974

Budapesten él és dolgozik.

1997-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrász szakán, mesterei Somogyi József, Bencsik István és Karmó Zoltán voltak. 1997 és 1999 között ugyanitt a Mesterképzőt is elvégezte. 2001-től tanársegéd a Magyar Képzőművészeti Egyetem Szobrász Tanszékén, 2014-től művésztanár, 2022-től pedig egyetemi adjunktus. 1997 óta vesz részt egyéni és csoportos kiállításokon. Művei megtalálhatók közgyűjteményekben (Magyar Nemzeti Galéria, KOGART Kortárs Művészeti Gyűjtemény, székesfehérvári Deák Gyűjtemény, Nagyatádi szoborpark) és köztereken (Balatonkenese, Pécs, Budapest, Szeged, Litér, Kostanevica na Krki, Szlovénia). Munkásságát számos díjjal tüntették ki, többek között: Hermann Lipót-díj, Samu Géza-díj, Endre Béla Mesterdíj, Nagyatád város díja, Gácsi Mihály-díj. 2001 és 2003 között Derkovits ösztöndíjban részesült, 2019-ben pedig megkapta a Munkácsy Mihály-díjat. 2018 és 2021 között az MMA művészeti ösztöndíjasa volt. Képzőművészeti tevékenysége mellett restaurál is (Issey Amemiya: Meditáció, Samu Géza: Népballada és Samu Géza pécsváradi szobrainak restaurálása).

Menasági Péter: Fénnyel érő sűrű csend 

Megnyitó: 2024.03.08., 18:00
Helyszín: Kortárs Magyar Galéria, Vermes-villa, Dunaszerdahely, Szlovákia 
Megtekinthető: 2024.03.08– 28.

Menasági Péter: Fénnyel érő sűrű csend 

A Toolip Art Gallery pályázata

Jelentkezési határidő: 2024. május 20.

A Toolip Art Gallery pályázata

Az SCB Europe Régió felhívása a “A KÁRPÁTOK művészete”

Határidő: 2024. április 30.

Az SCB Europe Régió felhívása a “A KÁRPÁTOK művészete”

Meghívó Filó Veronika doktori védésére

Időpont: 2024.02.29., 10:00
Helyszín: MKE Doktori Iskola, a Feszty-ház

Meghívó Filó Veronika doktori védésére

MKE Doktori Iskola program

2024. február 27. kedd

MKE Doktori Iskola program

Pénzdíjas hallgatói pályázat

Logó- és arculattervezés a V4 Ipari Örökségének Népszerűsítésére
Határidő: 2024. május 15.

Pénzdíjas hallgatói pályázat

Az Erasmus+ programban külföldi mobilitásban részt vevő hallgatók esélyegyenlőségi kiegészítő pénzügyi támogatására

Az esélyegyenlőségi támogatás célja, hogy a kiegészítő támogatás segítségével egyenlő lehetőséget biztosítson

Az Erasmus+ programban külföldi mobilitásban részt vevő hallgatók esélyegyenlőségi kiegészítő pénzügyi támogatására

Figyeljük Sanyikát!

A Kósa osztály kiállítása
Megnyitó: 2024.02.21., 18:00
Helyszín: MKE | AULA
Megtekinthető: 2024.02.22. – 03.06.

Figyeljük Sanyikát!

Németh Marcell - EGY HELY

Megnyitó: 2024.02.20., 18:00
Helyszín: Parthenón-fríz Terem
Megtekinthető: 2024.02.21– 03.01.

Németh Marcell - EGY HELY

Erasmus+ Hallgatók tanulmányi célú mobilitása 2024/2025 tanév őszi vagy tavaszi szemeszter

A pályázat benyújtásának ideje: 2024. február 14. 12.00 – 2024. március 7. 12.00

Erasmus+ Hallgatók tanulmányi célú mobilitása 2024/2025 tanév őszi vagy tavaszi szemeszter

HAB – PÁLYÁZAT - ART WALL CAFÉ

A pályázat benyújtásának határideje: 2024. március 10 . vasárnap 24.00 óra

HAB – PÁLYÁZAT - ART WALL CAFÉ

Kihirdették az NKFI Alap 2024-es Programstratégiáját

Programstratégia nagyban hozzájárul a magyar kutatási és innovációs ökoszisztéma nemzetköziesítéséhez...

Kihirdették az NKFI Alap 2024-es Programstratégiáját

ERASMUS+ PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

Oktató és nem oktató munkatársak részére európai és Európán kívüli intézményekbe

ERASMUS+ PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

DOOMY – Mihályi Bálint festőművész kiállítása

Megnyitó: 2024.01.11., 17:00
Helyszín: MOMkult – Reich Károly Galéria
Megtekinthető: 2024.02.12. – 03.31.

DOOMY – Mihályi Bálint festőművész kiállítása

VÍZSZÍNTÉR II.

Megnyitó: 2024.02.08., 18:00
Helyszín: Széphárom Közösségi Tér
Megtekinthető: 2024.02.09. – 03.29.

VÍZSZÍNTÉR II.

A Barcsay pályázat jutalmazottjainak kiállítása és díjátadási ünnepsége 

Megnyitó: 2024.02.19., 18:00
Helyszín: MKE Barcsay terem
Megtekinthető: 2024.02.19–02.29.

A Barcsay pályázat jutalmazottjainak kiállítása és díjátadási ünnepsége 

Elindul az Egyetem alumni Facebook-oldala

Létrejött a Magyar Képzőművészeti Egyetem hivatalos alumnioldala a Facebook közösségi hálózaton.

Elindul az Egyetem alumni Facebook-oldala

Promenadológia kurzus indul az Egyetemen!

2024. februártól érkezik egyetemünkre Georg Winter német vendégprofesszor, aki a Ludwig Támogatói Díj finanszírozásával tölt nálunk egy szemesztert.

Promenadológia kurzus indul az Egyetemen!

8. Székelyföldi Grafikai Biennálé

Jelentkezés: 2024. március 25-ig

8. Székelyföldi Grafikai Biennálé

A Mazsihisz és az OR-ZSE tudományos pályázata egyetemi és főiskolai hallgatók számára

Benyújtási határidő: 2024. március 18. hétfő.

A Mazsihisz és az OR-ZSE tudományos pályázata egyetemi és főiskolai hallgatók számára

KórházSuli – Önkénteskedj kreditért! 

A tanulásnak és a közösségnek gyógyító ereje van.

KórházSuli – Önkénteskedj kreditért! 

Művészet és szakralitás

… ismeretterjesztő előadások a középkortól a 21. századig szakrális témákban, művészettörténeti megközelítésben
Jelentkezés: 2024. február 19-ig

Művészet és szakralitás

A posztmoderntől a poszthumánig – Trendek és tendenciák a kortárs képzőművészetben

Első előadás: 2024. február 28. 18:30

A posztmoderntől a poszthumánig – Trendek és tendenciák a kortárs képzőművészetben

előKÉPZŐ

FELVÉTELI ELŐKÉSZÍTŐ
JELENTKEZÉS FOLYAMATOSAN!

előKÉPZŐ

Szabó Ádám: Csokonai 180

Megnyitó: 2023. szeptember 26. 17 óra
Helyszín: Debreceni Irodalom Háza
Megtekinthető: 2024. május 26.

Szabó Ádám: Csokonai 180

Magyar Képzőművészeti Egyetem komplex digitális infrastruktúra fejlesztése

Projekt azonosítószáma: RRF-212-21-2022-00030

Magyar Képzőművészeti Egyetem komplex digitális infrastruktúra fejlesztése