Menasági Péter: Melankólia

Menasági Péter: Melankólia

Menasági Péter: Melankólia

Menasági Péter: Melankólia című önálló kiállítása június 25-ig tekinthető meg a Műcsarnokban a Frissen 2023 sorozat keretében megrendezett Súlypontok – A megjelenítés határai a kortárs szobrászatban című kiállítás részeként.

A melankólia a Hippokratész óta ismert négy temperamentum egyike, a lehangoltság, a depresszió állapotát jelöli. A korábban legveszélyesebbnek, legkedvezőtlenebbnek titulált, fekete epe túlsúlyú, szomorkás hangulatot az újplatonisták Arisztotelész nyomán – aki a filozófusokat, költőket, művészeket melankolikusnak titulálta – újraértelmezték és kiemelték annak pozitív vonásait. Szerintük a melankólia a művész veszélyes, de kiváltságos adottsága. Albrecht Dürer Melankólia című, sokszorosan összetett rézmetszet-sorozata is ezt a magába forduló, mégis különleges látásmódra nyitott állapotot ragadja meg, amelyen túlmutat a rézmetszetek közvetítette alkímiai-filozofikus ismeretanyag, ami Dürer művei alapján továbbgondolásra késztet. Ez a melankolikus létállapot szükséges tehát ahhoz, hogy a művészek és gondolkodók az ősi, transzcendens tudásból eredő alkotásokat hozzanak létre. Menasági Péter művészetét mindig is az ehhez hasonló, magasztosan melankolikus, ám gyakran pokolian nehéz állapot jellemezte, igazodva a József Attila által is gyakran idézett és kedvelt rigmushoz, melyet a költő mottóul választott a köteteihez: „Aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni / ottan kell azt megtanulni, hogyan kell a dudát fújni.” Az archaikus népi strófában minden benne foglaltatik, amit a sámánoknak vagy a művészeknek meg kell tapasztalniuk ahhoz, hogy küldetésüket betölthessék. Menasági személyes élményeiből inspirálódó művészete a pokoljáráshoz hasonlóan mélyre menve foglalkozik létkérdésekkel, aminek lenyomata valamennyi sűrített szövetű munkájában felfedezhető.

A kezdetben nonfiguratív, geometrikus, redukált formavilágú, szakrális jelképekben gazdag, meditatív munkákat készítő szobrász mostani műcsarnoki kiállításán figuratív alkotásokat mutat be. Első ilyen jellegű szobra egy köztéri pályázatra készített alkotás, az 1956-os hősnek, Mansfeld Péternek állított, 2004-ben felavatott emlékmű volt. A budai Rózsadombon helyet kapott, architektonikus jellegű, gránittömbök között álló, egész alakos bronzszobor az elnyomás börtönébe zárt mártírt jeleníti meg. A figura a méltatlan bánásmód és az egyéni szenvedés allegóriájává válik. A meztelenül, naturalista módon megmutatott, tökéletes testű ifjúnak saját börtöne válik szentélyévé. Az örökre szóló bezártság megidézi Mansfeld tragédiáját, amit Menasági alkotása időtlenné tesz.

A köztéri művekből kiindulva született meg az a három most bemutatott, a korábbiaknál elvontabb alkotása, amelyeket akár egy összetartozó egységnek is felfoghatunk. Az új munkákat összekapcsolja a közös cím – a Melankólia – és az alcímként választott irodalmi textusok. A Pilinszky János verseiből idézett sorok és a szobrok szövetének sűrítettsége hasonlatosak egymáshoz: az emberi sors tragikumát, az egyén magára hagyatottságát, a lét miatti szomorkás állapotot fejezik ki. A három sötétszürke figuratív szobor mindegyike valamilyen geometrikus, szintén sötét árnyalatú fémtömbbe zárva, vagy azon állva jelenik meg. Az alakok elhelyezése a térben tudatos, minden esetben különös jelentőségű: a lenti, a fenti és a kettő közötti szférában helyezkednek el, szimbolizálva ezen világok hármasságát. A nem evilági állapot egyfajta köztes helyzetként definiálódik az élet és a halál, a kint és a bent, a fent és a lent határmezsgyéjén. A világok közötti átjárás egyéni módon is lehetséges, de a kollektív tudattalanban, spirituális úton is létrejöhet.

A Melankólia sorozat Zuhanás, miben szállni kell (Pilinszky: Kísértés – részlet) alcímű munkája egy pengeszerű diagonálon álló, meztelen férfi szobra, amely a térből való kimozdulás dinamikájával uralja a kiállítóteret. Az elindulás és megérkezés közötti állapotot rögzíti a szemmagasság felett álló, védtelen alak, amely az Ecce Homo krisztusi ideájához hasonlatosan tűnik fel. Az ítéletre váró test kiszolgáltatva várja sorsának alakulását. A munka a kibillenés állapotát ragadja meg, azt a pillanatot, amikor még minden nyitott, bármi megtörténhet, a végkifejlet megítélése a néző feladata, ezáltal a mű aktív gondolkodást, részvételt vár el a befogadóktól. A második, „A teremtés bármily széles / az ólnál is szűkösebb” (Pilinszky: Elég – részlet) alcímű munka egész alakos, szintén meztelen férfialakja szemmagasságban, egy falból kiálló fém hasábban, fekvő helyzetben jelenik meg előttünk. A lebegő figura a léthatár köztességét szimbolizálja, ami az anyaméh ősállapotára emlékeztet, de akár az elmúlás előtti időpillanatot is rögzítheti. A látogatói tekintet Mantegna Halott Krisztusához hasonlóan csak perspektivikus rövidülésként láthatja a szobortestet, annak – egyébként csukott szemű – tekintetével nem tud kapcsolatot teremteni, ami ugyanígy igaz a felettünk, diagonálon álló szoborra is.

A harmadik, „Égve hagytad a folyosón a villanyt” (Pilinszky: Négysoros – részlet) című alkotás figurális alakja egy beton fejszobor, amely egy megvilágított, részben nyitott vasládába zárva várja, hogy a néző megálljon előtte. A folyosószerű úton végighaladva egy köztes térbe kerülünk, amely a születéshez és a halálhoz vezető utat szimbolizálhatja. A fejhez érve a látogató megpróbál szembenézni a szoborral, ami azonban különös módon lehetetlen. Menasági szobrászati-technikai bravúrja a tekintet nélküli szem megalkotása, amely egyfajta ürességet, ugyanakkor örök érvényű, szakrálissá magasztosuló látványt közvetít. A szobrokkal való szembesülés az önmagunkkal való lelki találkozásra ösztönöz, hogy az élet értékeit melankolikus tudatossággal mérlegeljük és értékeljük. A három szoboralak azt a végtelenné tágított létállapotot rögzíti, ami együtt jár az élet nehézségeinek megélésével, a memento mori figyelmeztetésének tudomásulvételével és az ahhoz kapcsolódó filozofikus tartalmak átélésével.

Fazakas Réka, a kiállítás kurátora

Súlypontok | A megjelenítés határai a kortárs szobrászatban


Menasági Péter

Budapest, 1973

Gyermelyen él és alkot.

1999-ben szerezte meg diplomáját a Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrász szakán, mesterei Bencsik István és Karmó Zoltán voltak. 2009-ben a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán DLA doktori fokozatot szerzett, ugyanitt 2021-ben habilitált. 2010-től adjunktusként tanít, 2017-től egyetemi docensként önálló osztályt vezet a MKE Szobrász Tanszékén. 1996 óta rendszeresen kiállítja munkáit hazai és nemzetközi kiállításokon, szimpóziumokon vesz részt. Jelentősebb köztéri szobrai: Mansfeld Péter emlékmű, 2004, Budapest; Bezárt kapu, Magyarországi Németek Országos Emlékműve, 2006, Budaörs; Dr. Szabó Ignác portré, 2018, Tatabánya. Autonóm nonfiguratív és figurális szobraival meghatározó tendenciát képvisel a magyar képzőművészetben. A szakrális és a profán határán egyensúlyozó munkáiban a lét alapvető kérdéseit boncolgatja. Főként hagyományos technikákat használ, melyeket kortárs módon szólaltat meg. Plasztikái mellett a monumentális, köztéri szobrászatban is karakteres, sajátos utat mutat fel. Számos díjjal ismerték el eddigi munkásságát, 2018-ban Munkácsy-díjat kapott.

A HVG Könyvek felhívása illusztrátorok és szerzők részére 

A jelentkezés határideje: 2024. május 31.

A HVG Könyvek felhívása illusztrátorok és szerzők részére 

A Székelyföldi Grafikai Biennálé különdíjasának kiállítása

Megnyitó: 2024.04.24. 18:00
Helyszín: MKE | AULA
Megtekinthető: 2024.04.25. – 05.07.

A Székelyföldi Grafikai Biennálé különdíjasának kiállítása

„Szabadon járják át jelenidőnket”

Let Your Star Shine - Kiállítás Magyarország Európai Uniós csatlakozásának 20. évfordulóján

„Szabadon járják át jelenidőnket”

Tárlatvezetés

X=? – A kiszámíthatatlan kiszámíthatósága
Szabó Ádám osztályának kiállítása
2024. április 18. csütörtök 17:00
2024. április 26. péntek 18:00

Tárlatvezetés

MKE Doktori Iskola program

2024. április 23. kedd

MKE Doktori Iskola program

Gyász ­­– Elhunyt Cserép József

Emlékét megőrizzük.

Gyász ­­– Elhunyt Cserép József

Ujvári János diplomadíj-pályázat felhívás a 2023/24 tanév tavaszi félévében végzős hallgatók részére

A jelentkezés határideje: 2024. május 5.

Ujvári János diplomadíj-pályázat felhívás a 2023/24 tanév tavaszi félévében végzős hallgatók részére

X=? – A kiszámíthatatlan kiszámíthatósága

Szabó Ádám osztályának kiállítása
Megnyitó: 2024.04.09. 18:00
Megtekinthető : 2024.04.10.-25
Helyszín: ISBN könyv+galéria

X=? – A kiszámíthatatlan kiszámíthatósága

PRIMAVERA – Dorogi János kiállítása

Megnyitó: 2024.04.16. 18:00
Helyszín: Parthenón-fríz Terem
Megtekinthető: 2024.04.17–26.

PRIMAVERA – Dorogi János kiállítása

Let Your Star Shine

Kiállítás Magyarország Európai Uniós csatlakozásának 20. évfordulóján
Megnyitó: 2024.04.16. 18:00
Helyszín: MKE | Barcsay terem
Megtekinthető: 2024.04.17. – 05.03.

Let Your Star Shine

Let Your Star Shine – 2 hetes programsorozat a Képzőn az uniós csatlakozás 20. évfordulóján

Időpont: 2024.04.16. – 05.03.
Helyszín: MKE (1062 Bp., Andrássy út 69–71.)

Let Your Star Shine – 2 hetes programsorozat a Képzőn az uniós csatlakozás 20. évfordulóján

MEZSGYE – Gálhidy Péter

Megnyitó: 2024.04.04. 18.00
Helyszín: B32 GALÉRIA
Megtekinthető: 2024.04.05–30.

MEZSGYE – Gálhidy Péter

Pályázati felhívás –  A LUDWIG  ALAPÍTVÁNY ÖSZTÖNDÍJPÁLYÁZATÁRA

Külföldi tanulmányút támogatására
MÓDOSÍTOTT határidő: 2024. április 2. (kedd) éjfél.

Pályázati felhívás –  A LUDWIG  ALAPÍTVÁNY ÖSZTÖNDÍJPÁLYÁZATÁRA

Ajánlja fel 1%-át a Képzőnek!

2024-ben is lehetőség van arra, hogy a személyi jövedelemadó civil szervezetek számára felajánlható 1 százalékával a Magyar Képzőművészeti Egyetemet támogassa.

Ajánlja fel 1%-át a Képzőnek!

C80 – A rák esztétikája?

Megnyitó: 2024.04.05
Helyszín: Semmelweis Egyetem Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet
Megtekinthető: 2024.04.05 – 05.31.

C80 – A rák esztétikája?

Országos Tudományos Diákköri Konferencia – Felhívás a 2023/2024-es tanév, intézményünk versenyére

Nevezés határideje: 2024.03.27.
Az alkotások, dolgozatok elkészítési határideje: 2024.04.15.

Országos Tudományos Diákköri Konferencia – Felhívás a 2023/2024-es tanév, intézményünk versenyére

Pályázati felhívás – KOMMAGENE BIENNÁLÉ

Jelentkezési határidő: 2024.04.30.

Pályázati felhívás – KOMMAGENE BIENNÁLÉ

Differences – Artistic Research in the European Union ‘EU4ART_differences’

Projekt azonosítószáma: GA 101016460

Differences – Artistic Research in the European Union ‘EU4ART_differences’

Nyitott művtöri középiskolásoknak!

Köszönjük az érdeklődést, kapacitás hiányában nem tudunk több regisztrációt fogadni, szeptembertől újra várjuk a jelentkezéseket

Nyitott művtöri középiskolásoknak!

A Toolip Art Gallery pályázata

Jelentkezési határidő: 2024. május 20.

A Toolip Art Gallery pályázata

Az SCB Europe Régió felhívása a “A KÁRPÁTOK művészete”

Határidő: 2024. április 30.

Az SCB Europe Régió felhívása a “A KÁRPÁTOK művészete”

Pénzdíjas hallgatói pályázat

Logó- és arculattervezés a V4 Ipari Örökségének Népszerűsítésére
Határidő: 2024. május 15.

Pénzdíjas hallgatói pályázat

Az Erasmus+ programban külföldi mobilitásban részt vevő hallgatók esélyegyenlőségi kiegészítő pénzügyi támogatására

Az esélyegyenlőségi támogatás célja, hogy a kiegészítő támogatás segítségével egyenlő lehetőséget biztosítson

Az Erasmus+ programban külföldi mobilitásban részt vevő hallgatók esélyegyenlőségi kiegészítő pénzügyi támogatására

ERASMUS+ PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

Oktató és nem oktató munkatársak részére európai és Európán kívüli intézményekbe

ERASMUS+ PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

Promenadológia kurzus indul az Egyetemen!

2024. februártól érkezik egyetemünkre Georg Winter német vendégprofesszor, aki a Ludwig Támogatói Díj finanszírozásával tölt nálunk egy szemesztert.

Promenadológia kurzus indul az Egyetemen!

Szabó Ádám: Csokonai 180

Megnyitó: 2023. szeptember 26. 17 óra
Helyszín: Debreceni Irodalom Háza
Megtekinthető: 2024. május 26.

Szabó Ádám: Csokonai 180

Magyar Képzőművészeti Egyetem komplex digitális infrastruktúra fejlesztése

Projekt azonosítószáma: RRF-212-21-2022-00030

Magyar Képzőművészeti Egyetem komplex digitális infrastruktúra fejlesztése