Polgár Botond: A forma a test határa

Polgár Botond: A forma a test határa

Polgár Botond: A forma a test határa

Polgár Botond: A forma a test határa című önálló kiállítása június 25-ig tekinthető meg a Műcsarnokban a Frissen 2023 sorozat keretében megrendezett Súlypontok – A megjelenítés határai a kortárs szobrászatban című kiállítás részeként.

Polgár Botond szobrai első megközelítésben a szépségről beszélnek nekünk: lágy hajlatok, finom ívek, sima felületek, a női test eszményített, bár erotikától sem mentes szépsége. A hellén kultúra formarendjét követő anatómiai pontosság és gesztusok. Bármennyire tetszetős is ez a megközelítés, felmerül a kérdés: miért fordul egy fiatal szobrász a 21. század első negyedében ennyire direkt módon a klasszikus művészet felé, és mitől válik a munkája mégis kortárssá? A lehetséges attitűd a nosztalgia: amikor a készülő Műcsarnok-beli kiállítás címadásán gondolkodtunk, Polgár Botond írta nekem: „Nosztosz / Algosz (visszatérés / fájdalom) – ez a nosztalgia etimológiai gyökere... Nem árulja el a kiállítás vizuális tartalmát, de előírja a hangnemét. Tartalmazza a görögséghez való kötődést a szobrászaton keresztül, és nem utolsó sorban azt a lélekállapotot, mely számomra a legfontosabb megtermékenyítő erővel bír.” Alkotói alapállapot tehát ez a fájdalmas visszatekintés: a visszatérni vágyás egy olyan ideális állapothoz, ahol a kánon szabta harmónia uralkodik, és a visszatérés lehetetlensége felett érzett fájdalom.

De a klasszikus formarendhez köti a szobrászt maga a téma is: az emberi test, illetve annak hű visszaadása. Polgár Botond szobrainak csaknem kizárólagos témája a test. Ennek a kizárólagosságnak a forrása pedig az alkotó saját bevallása szerint a folyamatos introspekció. Az alkotói folyamat során állandó önanalízis zajlik: a saját test, a szobrász saját teste a saját emlékek, érzetek, reflexiók hordozója, amelyek test-emlékekként, test-lenyomatokként őrződnek, nyilvánulnak meg és öltenek formát egy-egy kialakuló gesztusban, nézetben. Vagy a folyamat éppen fordítva zajlik: a megszülető forma, látvány fejtődik vissza, tudatosul saját korábbi élményként.

A megszülető szobrok tehát – az alkotó saját szavaival – test-idézetek. És mivel konkrét festészeti-szobrászati minták és egyéb előképek is végeredményben ilyen test-idézetekké válnak az észlelés és a felidézés során, a szobrok a leggyakrabban konkrét képzőművészeti parafrázisok – még akkor is, ha az idézet-jelleg csak utólag, a már folyamatban lévő vagy elkészült szoborra pillantva tudatosult az alkotóban. A Műcsarnokban kiállított öt szobor közül négy különböző mértékben ugyan, de egy-egy Michelangelo-művet, egy pedig Courbet-t idézi. (Annak örömét pedig hagyjuk meg a látogatónak-olvasónak, hogy ezekre az idézetekre maga ismerjen rá...) De az előképeknek és hatásoknak az a referenciamezeje, amelyben az alkotó mozog, ennél jóval szélesebb, a reneszánsz mesterművektől Ligeti Miklós Ülő férfi-alakján, Pilinszky Akvárium című versén egészen Drozdik Orshi Medikai Vénuszáig és tovább.

A szobrok tehát parafrázisok is – létező festmények, szobrok egy-egy kimetszett részlete, mozzanata – és mint ilyenek, jellegüknél fogva töredékesek, torzók. Polgár Botond éveken keresztül, egészen a legfrissebb, a Műcsarnok-beli kiállításon is bemutatott Halott Vénusz c. munkájáig, túlnyomórészt torzókat készített. A torzó mint szobrászati forma választásában szerepet játszik a már fentebb leírt nosztalgia és az idézet-jelleg is: a rész-egész viszonyból mindig csak a rész bemutatása rávilágít a teljesség ábrázolhatatlanságára, illetve megfoghatatlanságára. De az ábrázolt test éles síkok közé szorítása, kubusba zárása a lezárás, folytathatatlanság képzetét is kelti. A kiállítás címe Platón Menónjából származik, amelyben Szókratész így magyarázza beszélgetőtársának, Menónnak a forma fogalmát: „Mondd csak! Van valami, amit »végződésnek« nevezel? Például a határra, a peremre gondolok (...) nyilván te is egyszerűen azt szoktad mondani, hogy valaminek itt van a határa vagy hogy itt végződik. (...) És ugye van valami, amit síknak nevezel, és valami más, amit testnek, például a mértani alakzatokat? (….) Ha ezekből indulunk ki, már érteni fogod, hogy mit nevezek formának. Az összes formára érvényes a következő válasz: ahol a test végződik, az a forma. Összefoglalólag azt mondhatnám, hogy a forma a test határa.”1 A forma – a szobrászat alapfogalma – tehát ebben a megközelítésben magában foglalja a határ, a végződés, a lezárás, a végesség fogalmát, így óhatatlanul kizárja a teljesség lehetőségét. Ebben rejlik a szobrok sajátosan kettős viszonya is az időhöz. A fragmentáltság a kiragadás fogalmát, a tér dimenziói mellett az idő dimenzióját is megidézi, a torzó így válik az idő haladásának, múlásának vizualizálásává, anyagba és térbe való átfordításává. De ahogy a szobrok a kő természetes törésvonalát követő (vagy azt imitáló) felületekkel határolt pszeudo-torzók felől elmozdulnak a szabályos síkokkal határolt, geometrikus befoglaló formába zárt test-kivágatok felé, és a töredezettség helyett a kimetszés gesztusa válik hangsúlyossá, úgy erősödik bennünk a végesség érzete: a lehatárolás, a lezárás, a folytathatatlanság, végső soron az időből való kiemelés, az élettelenség, a halál érzete.

A Műcsarnok-beli kiállítás központi, összegző munkája a Halott Vénusz. A tárlathoz összeválogatott darabok tematikusan és motivikusan is összefüggenek, egymásra válaszolnak, kirajzolnak egy alkotói folyamatot, aminek az összegzése a Halott Vénusz: kísérlet mindazon problémakörök megfogalmazására, melyek az alkotót mostanság leginkább foglalkoztatják. Határfeszegetés történik itt a tematikát, a saját, eddig kialakított formanyelvet és a „szoborcsinálás” technikai lehetőségeit tekintve is. Ez a határfeszegetés pedig az ellentétes minőségek szembeállításából adódó feszültségek mentén fogható meg leginkább: a végletesen szilárd anyag, a kő mellett egy új, fluid közeg, a víz jelenik meg; a víz levegőtől eltérő fénytörési tulajdonságaiból és az akvárium üvegfalainak torzító hatásából fakadóan a hagyományos nézetekhez képest új nézetek, látvány-torzulások jönnek létre, a térbeliség megszokott koordinátái elmozdulnak; a halott test az élő, életet hordozó elem, a víz közegében lebeg.2 És az összegző jelleg ellenére valamiféle feszültség van a többi kiállított szobor és e mű között is: a Halott Vénusz ellépés a torzóktól, itt teljes női alak ábrázolódik, bár a töredezettség, a torzulás a víznek, üvegnek, fénytörésnek köszönhetően a látványban továbbra is jelen van.

A Halott Vénusz cím maga is paradoxon, hiszen az isten-lét egyik legfontosabb attribútuma a halhatatlanság. Polgár Botondot az élő, lélegző test szoborba öntése, halott, időtlen anyagba való fordítása erősen foglalkoztatja: „egyre radikálisabban hajlok arra a meggyőződésre, (...) hogy a test megjelenítése (...) vagy az Erósszal, vagy a halállal függ össze, adott esetben netán mindkettővel. A test mulandóságának megtapasztalása által okozott megrökönyödés (...) mélyen bele van ágyazva abba a szándékba, hogy az ember (...) az örökkévalóságot sugalló anyagból, mint például amilyen a kő is, tulajdonképpen a testnek egy alternatív valóságát hozza létre.”3

Polgár Botond szobrai tehát a figyelmesebb megközelítésben végeredményben az emberi lét végességével való szembenézésről és a nyomhagyás örök szándékáról beszélnek nekünk.

Szerdahelyi Júlia, a kiállítás kurátora

(1) Platón: Menón, egyetemi jegyzet, ford. Bárány István, 4. o.
http://esztetika.elte.hu/baranyistvan/files/2012/02/Platon_Menon.pdf

(2) Hogy a halott és élő anyag közötti feszültséget a végletekig kiélezze, az alkotó feltett szándéka, hogy a kiállítás ideje alatt egy performance keretében élő halakat enged az akvárium vizébe.

(3) A Műcsarnok Polgár Botonddal készített, 2023. január 30-án rögzített interjújából.

Súlypontok | A megjelenítés határai a kortárs szobrászatban


Polgár Botond

Gyergyószentmiklós, 1980

Budapesten él és dolgozik.

2008-ban diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrász szakán, ahol Farkas Ádám és Karmó Zoltán voltak a mesterei. Egyetemi évei alatt Erasmus-ösztöndíjjal a milánói Accademia di Belli Arti di Brerán tanult, és tanulmányutakat tett Olaszországban és Spanyolországban. 2018 februárjától szobrászatot tanít a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. 2020-ban DLA fokozatot szerzett az MKE Doktori Iskolájában. Munkáját számos díjjal és ösztöndíjjal jutalmazták, többek között a MAOE diplomadíjával, Ludwig-díjjal (2004), Samu Géza-díjjal (2005), Kogart Kortárs Művészeti Ösztöndíjjal (2008), Magyar Művészetért díjjal (2014) és Borbereki-Kovács Zoltán díjjal (2019). 2019 és 2022 között a Magyar Művészeti Akadémia művészeti ösztöndíjasa volt. Művei megtalálhatók a Kogart Kortárs Művészeti Gyűjteményben és magángyűjteményekben. Munkái szerepeltek a Magyar Nemzeti Múzeum Reneszánsz látványtár kiállításán (2008), a Kogart budapesti és pozsonyi kiállításain és az MKE Parthenón-fríz Termében (2011), a Műcsarnok Itt és most Nemzeti Szalon kiállításán (2015), az Ég és föld között kiállításon a Várkert Bazárban (2017), a tihanyi Szemfényvesztés című kiállításon (2018) és a Műcsarnok Szabadjáték Nemzeti Szalon kiállításán (2020). Köztéri Szent István-szobra Gyergyószentmiklóson áll. Rekonstrukciós munkái közé tartozik a BME főépületének homlokzatán a Vegyészet allegorikus szobrának rekonstrukciója, Ligeti Miklós elpusztult Déryné-szobrának rekonstrukciója a Horváth-kertben, valamint a Kossuth téri Andrássy-emlékmű rekonstrukciója (Engler Andrással és Meszlényi Jánossal együtt).

THÉTA – szoboravatás

Időpont: 2024.09.20., 13:00
Helyszín: PTE ÁOK parkja és az épület aulája

THÉTA – szoboravatás

Kósa János: Rajzok és festmények 

Megnyitó: 2024.09.13. 17:00
Helyszín: Csongrád Galéria
Megtekinthető: 2024.09.13– 28.

Kósa János: Rajzok és festmények 

Red Dot díj

Farkas Anna, DLA, az MKE Illusztráció specializáció vezetője, negyedik Red Dot díját érdemelte ki...

Red Dot díj

MKE Doktori Iskola program

2024. szeptember 24. kedd

MKE Doktori Iskola program

Látványtervező hallgatók munkái a Kristály Színtérben

SZEMLE PLUSZ – OFF Program

Látványtervező hallgatók munkái a Kristály Színtérben

A Művészet határai

Martin Zetova, cseh képző- és multimédiaművész kurzusa a Magyar Képzőművészeti Egyetemen
A kurzus 2024. szeptember 17-én kezdődik.

A Művészet határai

PÁLYÁZAT –  Pezsgő design és megjelenés

A pályázatok beadási határideje: 2024.10.15.

PÁLYÁZAT –  Pezsgő design és megjelenés

Az Európai Művész Háza – Nemzetközi projekt a Magyar Képzőművészeti Egyetemen

Megnyitó: 2024.09.18., 18:00
Helyszín: MKE | Barcsay terem
Megtekinthető: 2024.09.16 – 10.05.

Az Európai Művész Háza – Nemzetközi projekt a Magyar Képzőművészeti Egyetemen

Eva Kun – TakeOff

Megnyitó: 2024.09.17. 16:00
Helyszín: Parthenón-fríz Terem
Megtekinthető: 2024.09.18 – 10.04.

Eva Kun – TakeOff

GYŐRFFY László: 2+2=5

Megnyitó: 2024.09.12., 18:30
Helyszín: Várfok Project Room
Megtekinthető: 2024.09.13 – 10.31.

GYŐRFFY László: 2+2=5

Kurátorként vett részt a 2. Kommagene Bi̇ennálén dr. Erős István, az MKE rektora

Dr. Erős István, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora volt a Törökországban megrendezett 2. Kommagene Biennále kurátora...

Kurátorként vett részt a 2. Kommagene Bi̇ennálén dr. Erős István, az MKE rektora

ELKÉPZELT VALÓSÁG 

Szurcsik József kiállítása
Megnyitó: 2024.09.10., 19:00
Helyszín: Godot Galéria
Megtekinthető: 2024.09.11 – 10.05.

ELKÉPZELT VALÓSÁG 

Sublimes

Megnyitó: 2024.09.13., 18:00
Helyszín: Limes Galéria
Megtekinthető: 2024.09.13 - 10.03.

Sublimes

előKÉPZŐ 

A Magyar Képzőművészeti Egyetem felvételi előkészítő kurzusa

előKÉPZŐ 

Engedjétek be a jó időt, amíg lehet!

Radák Eszter kiállítása
Megnyitó: 2024.09.04., 18:00
Helyszín: Barabás Villa Galéria
Megtekinthető: 2024.09.05– 26.

Engedjétek be a jó időt, amíg lehet!

MEGRENDÍTŐ NYUGALOM

Kő Virág festőművész és Gálhidy Péter szobrászművész kiállítása
Megnyitó: 2024.09.04. 18:00
Helyszín: Hegyvidék Galéria
Megtekinthető: 2024.09.04 – 10.04.
Tárlatvezetés: 2024.09.25. 18:00

MEGRENDÍTŐ NYUGALOM

Akit a saját sorsa bátorít föl

Kicsiny Balázs kiállítása
Megnyitó: 2024.09.12., 18:00
Helyszín: Art Department
Megtekinthető: 2024.09.12 –10.24.

Akit a saját sorsa bátorít föl

KórházSuli – Önkénteskedj kreditért! 

A tanulásnak és a közösségnek gyógyító ereje van.

KórházSuli – Önkénteskedj kreditért! 

Interjúsorozat a Nemzetközi Hét kapcsán – Prof. Boakye-Yiadom Frederick

A Magyar Képzőművészeti Egyetem 2024. április 22-26. között rendezte meg nagy sikerű Nemzetközi Hetét.

Interjúsorozat a Nemzetközi Hét kapcsán – Prof. Boakye-Yiadom Frederick

Az Örökkévalóság megörökítése: a jeruzsálemi örmény fotográfia a 19. és 20. században

Megnyitó: 2024.09.20. 18.00
Helyszín: MKE | Aula
Megtekinthető: 2024.09.20 – 2024.10.08.
Tárlatvezetés: 2024.09.30.

Az Örökkévalóság megörökítése: a jeruzsálemi örmény fotográfia a 19. és 20. században

Magyar Érdemrend Lovagkereszt kitüntetést kapott Gaál József, Felsmann Tamás és Sturcz János

Állami ünnepünk, augusztus 20-a alkalmából dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök úr a Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetését adományozta...

Magyar Érdemrend Lovagkereszt kitüntetést kapott Gaál József, Felsmann Tamás és Sturcz János

Képzőművészeti pályázat Pege Aladár 85. születésnapja alkalmából

A makett és terv leadásának határideje: 2024.10.01.

Képzőművészeti pályázat Pege Aladár 85. születésnapja alkalmából

Online is megjelent az MKE 2024-es Diplomakatalógusa

Szerkesztő: Gyöngyösné Nemes Judit, Komlóssy Ágnes

Online is megjelent az MKE 2024-es Diplomakatalógusa

A természetművészettől az ökofeminizmusig – Trendek és tendenciák a kortárs képzőművészetben

A Magyar Képzőművészeti Egyetem folytatja a kortárs képzőművészet aktuális jelenségeit, tendenciáit és irányzatait bemutató sorozatát.

A természetművészettől az ökofeminizmusig – Trendek és tendenciák a kortárs képzőművészetben

Modern és kortárs művészet Magyarországon

A Magyar Képzőművészeti Egyetem angol nyelvű szabadegyetemi kurzust hirdet Modern és kortárs magyar képzőművészet címmel.

Modern és kortárs művészet Magyarországon

Interjúsorozat a Nemzetközi Hét kapcsán – Ito Toshimitsu

A Magyar Képzőművészeti Egyetem 2024. április 22-26. között rendezte meg nagy sikerű Nemzetközi Hetét.

Interjúsorozat a Nemzetközi Hét kapcsán – Ito Toshimitsu

Interjúsorozat a Nemzetközi Hét kapcsán – Agni Saraswati

A Magyar Képzőművészeti Egyetem 2024. április 22-26. között rendezte meg nagy sikerű Nemzetközi Hetét.

Interjúsorozat a Nemzetközi Hét kapcsán – Agni Saraswati

A 7. LIH PAO SZOBRÁSZATI BIENNÁLÉ

Jelentkezési határidő: 2024.09.30.

A 7. LIH PAO SZOBRÁSZATI BIENNÁLÉ

Pályázati felhívás az Erasmus+ programban részt vevő fogyatékossággal élő vagy tartósan beteg hallgatók, illetve munkatársak kiegészítő pénzügyi támogatására

2024/2025-ös és 2025/2026-os tanév

Pályázati felhívás az Erasmus+ programban részt vevő fogyatékossággal élő vagy tartósan beteg hallgatók, illetve munkatársak kiegészítő pénzügyi támogatására

Sport a magyar művészetben

A regisztráció kezdete: 2024. május 28.

Sport a magyar művészetben