Polgár Botond: A forma a test határa

Polgár Botond: A forma a test határa

Polgár Botond: A forma a test határa

Polgár Botond: A forma a test határa című önálló kiállítása június 25-ig tekinthető meg a Műcsarnokban a Frissen 2023 sorozat keretében megrendezett Súlypontok – A megjelenítés határai a kortárs szobrászatban című kiállítás részeként.

Polgár Botond szobrai első megközelítésben a szépségről beszélnek nekünk: lágy hajlatok, finom ívek, sima felületek, a női test eszményített, bár erotikától sem mentes szépsége. A hellén kultúra formarendjét követő anatómiai pontosság és gesztusok. Bármennyire tetszetős is ez a megközelítés, felmerül a kérdés: miért fordul egy fiatal szobrász a 21. század első negyedében ennyire direkt módon a klasszikus művészet felé, és mitől válik a munkája mégis kortárssá? A lehetséges attitűd a nosztalgia: amikor a készülő Műcsarnok-beli kiállítás címadásán gondolkodtunk, Polgár Botond írta nekem: „Nosztosz / Algosz (visszatérés / fájdalom) – ez a nosztalgia etimológiai gyökere... Nem árulja el a kiállítás vizuális tartalmát, de előírja a hangnemét. Tartalmazza a görögséghez való kötődést a szobrászaton keresztül, és nem utolsó sorban azt a lélekállapotot, mely számomra a legfontosabb megtermékenyítő erővel bír.” Alkotói alapállapot tehát ez a fájdalmas visszatekintés: a visszatérni vágyás egy olyan ideális állapothoz, ahol a kánon szabta harmónia uralkodik, és a visszatérés lehetetlensége felett érzett fájdalom.

De a klasszikus formarendhez köti a szobrászt maga a téma is: az emberi test, illetve annak hű visszaadása. Polgár Botond szobrainak csaknem kizárólagos témája a test. Ennek a kizárólagosságnak a forrása pedig az alkotó saját bevallása szerint a folyamatos introspekció. Az alkotói folyamat során állandó önanalízis zajlik: a saját test, a szobrász saját teste a saját emlékek, érzetek, reflexiók hordozója, amelyek test-emlékekként, test-lenyomatokként őrződnek, nyilvánulnak meg és öltenek formát egy-egy kialakuló gesztusban, nézetben. Vagy a folyamat éppen fordítva zajlik: a megszülető forma, látvány fejtődik vissza, tudatosul saját korábbi élményként.

A megszülető szobrok tehát – az alkotó saját szavaival – test-idézetek. És mivel konkrét festészeti-szobrászati minták és egyéb előképek is végeredményben ilyen test-idézetekké válnak az észlelés és a felidézés során, a szobrok a leggyakrabban konkrét képzőművészeti parafrázisok – még akkor is, ha az idézet-jelleg csak utólag, a már folyamatban lévő vagy elkészült szoborra pillantva tudatosult az alkotóban. A Műcsarnokban kiállított öt szobor közül négy különböző mértékben ugyan, de egy-egy Michelangelo-művet, egy pedig Courbet-t idézi. (Annak örömét pedig hagyjuk meg a látogatónak-olvasónak, hogy ezekre az idézetekre maga ismerjen rá...) De az előképeknek és hatásoknak az a referenciamezeje, amelyben az alkotó mozog, ennél jóval szélesebb, a reneszánsz mesterművektől Ligeti Miklós Ülő férfi-alakján, Pilinszky Akvárium című versén egészen Drozdik Orshi Medikai Vénuszáig és tovább.

A szobrok tehát parafrázisok is – létező festmények, szobrok egy-egy kimetszett részlete, mozzanata – és mint ilyenek, jellegüknél fogva töredékesek, torzók. Polgár Botond éveken keresztül, egészen a legfrissebb, a Műcsarnok-beli kiállításon is bemutatott Halott Vénusz c. munkájáig, túlnyomórészt torzókat készített. A torzó mint szobrászati forma választásában szerepet játszik a már fentebb leírt nosztalgia és az idézet-jelleg is: a rész-egész viszonyból mindig csak a rész bemutatása rávilágít a teljesség ábrázolhatatlanságára, illetve megfoghatatlanságára. De az ábrázolt test éles síkok közé szorítása, kubusba zárása a lezárás, folytathatatlanság képzetét is kelti. A kiállítás címe Platón Menónjából származik, amelyben Szókratész így magyarázza beszélgetőtársának, Menónnak a forma fogalmát: „Mondd csak! Van valami, amit »végződésnek« nevezel? Például a határra, a peremre gondolok (...) nyilván te is egyszerűen azt szoktad mondani, hogy valaminek itt van a határa vagy hogy itt végződik. (...) És ugye van valami, amit síknak nevezel, és valami más, amit testnek, például a mértani alakzatokat? (….) Ha ezekből indulunk ki, már érteni fogod, hogy mit nevezek formának. Az összes formára érvényes a következő válasz: ahol a test végződik, az a forma. Összefoglalólag azt mondhatnám, hogy a forma a test határa.”1 A forma – a szobrászat alapfogalma – tehát ebben a megközelítésben magában foglalja a határ, a végződés, a lezárás, a végesség fogalmát, így óhatatlanul kizárja a teljesség lehetőségét. Ebben rejlik a szobrok sajátosan kettős viszonya is az időhöz. A fragmentáltság a kiragadás fogalmát, a tér dimenziói mellett az idő dimenzióját is megidézi, a torzó így válik az idő haladásának, múlásának vizualizálásává, anyagba és térbe való átfordításává. De ahogy a szobrok a kő természetes törésvonalát követő (vagy azt imitáló) felületekkel határolt pszeudo-torzók felől elmozdulnak a szabályos síkokkal határolt, geometrikus befoglaló formába zárt test-kivágatok felé, és a töredezettség helyett a kimetszés gesztusa válik hangsúlyossá, úgy erősödik bennünk a végesség érzete: a lehatárolás, a lezárás, a folytathatatlanság, végső soron az időből való kiemelés, az élettelenség, a halál érzete.

A Műcsarnok-beli kiállítás központi, összegző munkája a Halott Vénusz. A tárlathoz összeválogatott darabok tematikusan és motivikusan is összefüggenek, egymásra válaszolnak, kirajzolnak egy alkotói folyamatot, aminek az összegzése a Halott Vénusz: kísérlet mindazon problémakörök megfogalmazására, melyek az alkotót mostanság leginkább foglalkoztatják. Határfeszegetés történik itt a tematikát, a saját, eddig kialakított formanyelvet és a „szoborcsinálás” technikai lehetőségeit tekintve is. Ez a határfeszegetés pedig az ellentétes minőségek szembeállításából adódó feszültségek mentén fogható meg leginkább: a végletesen szilárd anyag, a kő mellett egy új, fluid közeg, a víz jelenik meg; a víz levegőtől eltérő fénytörési tulajdonságaiból és az akvárium üvegfalainak torzító hatásából fakadóan a hagyományos nézetekhez képest új nézetek, látvány-torzulások jönnek létre, a térbeliség megszokott koordinátái elmozdulnak; a halott test az élő, életet hordozó elem, a víz közegében lebeg.2 És az összegző jelleg ellenére valamiféle feszültség van a többi kiállított szobor és e mű között is: a Halott Vénusz ellépés a torzóktól, itt teljes női alak ábrázolódik, bár a töredezettség, a torzulás a víznek, üvegnek, fénytörésnek köszönhetően a látványban továbbra is jelen van.

A Halott Vénusz cím maga is paradoxon, hiszen az isten-lét egyik legfontosabb attribútuma a halhatatlanság. Polgár Botondot az élő, lélegző test szoborba öntése, halott, időtlen anyagba való fordítása erősen foglalkoztatja: „egyre radikálisabban hajlok arra a meggyőződésre, (...) hogy a test megjelenítése (...) vagy az Erósszal, vagy a halállal függ össze, adott esetben netán mindkettővel. A test mulandóságának megtapasztalása által okozott megrökönyödés (...) mélyen bele van ágyazva abba a szándékba, hogy az ember (...) az örökkévalóságot sugalló anyagból, mint például amilyen a kő is, tulajdonképpen a testnek egy alternatív valóságát hozza létre.”3

Polgár Botond szobrai tehát a figyelmesebb megközelítésben végeredményben az emberi lét végességével való szembenézésről és a nyomhagyás örök szándékáról beszélnek nekünk.

Szerdahelyi Júlia, a kiállítás kurátora

(1) Platón: Menón, egyetemi jegyzet, ford. Bárány István, 4. o.
http://esztetika.elte.hu/baranyistvan/files/2012/02/Platon_Menon.pdf

(2) Hogy a halott és élő anyag közötti feszültséget a végletekig kiélezze, az alkotó feltett szándéka, hogy a kiállítás ideje alatt egy performance keretében élő halakat enged az akvárium vizébe.

(3) A Műcsarnok Polgár Botonddal készített, 2023. január 30-án rögzített interjújából.

Súlypontok | A megjelenítés határai a kortárs szobrászatban


Polgár Botond

Gyergyószentmiklós, 1980

Budapesten él és dolgozik.

2008-ban diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrász szakán, ahol Farkas Ádám és Karmó Zoltán voltak a mesterei. Egyetemi évei alatt Erasmus-ösztöndíjjal a milánói Accademia di Belli Arti di Brerán tanult, és tanulmányutakat tett Olaszországban és Spanyolországban. 2018 februárjától szobrászatot tanít a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. 2020-ban DLA fokozatot szerzett az MKE Doktori Iskolájában. Munkáját számos díjjal és ösztöndíjjal jutalmazták, többek között a MAOE diplomadíjával, Ludwig-díjjal (2004), Samu Géza-díjjal (2005), Kogart Kortárs Művészeti Ösztöndíjjal (2008), Magyar Művészetért díjjal (2014) és Borbereki-Kovács Zoltán díjjal (2019). 2019 és 2022 között a Magyar Művészeti Akadémia művészeti ösztöndíjasa volt. Művei megtalálhatók a Kogart Kortárs Művészeti Gyűjteményben és magángyűjteményekben. Munkái szerepeltek a Magyar Nemzeti Múzeum Reneszánsz látványtár kiállításán (2008), a Kogart budapesti és pozsonyi kiállításain és az MKE Parthenón-fríz Termében (2011), a Műcsarnok Itt és most Nemzeti Szalon kiállításán (2015), az Ég és föld között kiállításon a Várkert Bazárban (2017), a tihanyi Szemfényvesztés című kiállításon (2018) és a Műcsarnok Szabadjáték Nemzeti Szalon kiállításán (2020). Köztéri Szent István-szobra Gyergyószentmiklóson áll. Rekonstrukciós munkái közé tartozik a BME főépületének homlokzatán a Vegyészet allegorikus szobrának rekonstrukciója, Ligeti Miklós elpusztult Déryné-szobrának rekonstrukciója a Horváth-kertben, valamint a Kossuth téri Andrássy-emlékmű rekonstrukciója (Engler Andrással és Meszlényi Jánossal együtt).

Barcsay Jenő művészete két kiállítás tükrében – az absztrakciótól a portréig

Barcsay Jenő művészete két kiállítás tükrében – az absztrakciótól a portréig

Nemzetközi kapcsolatépítés: partnerség a Hubei Institute of Fine Arts egyetemmel

A kínai Hubei Institute of Fine Arts hat fős delegációja látogatott el egyetemünkre június 26-án azzal a céllal, hogy együttműködési megállapodást kössön intézményünkkel.

Nemzetközi kapcsolatépítés: partnerség a Hubei Institute of Fine Arts egyetemmel

Szécsi Ödön nyerte az Amadeus Művészeti Díjat

Gratulálunk Szécsi Ödön Festő szakos hallgatónknak, aki elnyerte az Amadeus Művészeti Díjat

Szécsi Ödön nyerte az Amadeus Művészeti Díjat

A Látványtervező Tanszék az IPMAU bécsi eseményén

A Látványtervező Tanszék az IPMAU bécsi eseményén

Farkas Ádám szobrászművész a MMA Nagydíjának kitüntetettje

Gratulálunk Farkas Ádám szobrászművésznek, aki a Magyar Művészeti Akadémia Nagydíját vehette át a múlt héten...

Farkas Ádám szobrászművész a MMA Nagydíjának kitüntetettje

Tökéletes egyensúly – Barcsay Jenő életműve új megvilágításban

Nagyszabású életmű-kiállítás a Barcsay 125 jubileumi emlékév keretében
Megnyitó: 2025.07.16 18:00
Helyszín: MKE | Barcsay terem és Aula
Megtekinthető: 2025.07.16– 09.27.

Tökéletes egyensúly – Barcsay Jenő életműve új megvilágításban

Vizuális Művész BA Diploma 2025 # JövőKÉPZŐ

Helyszín: MKE | Barcsay terem és Aula
Megtekinthető: 2025.06.30– 07.03.

Vizuális Művész BA Diploma 2025 # JövőKÉPZŐ

Az MKE delegáció látogatása a kínai GAFA-n

Egyetemünk háromfős delegációja, Dr. Erős István rektor vezetésével, látogatást tett a kínai Kanton tartományban található Guangzhou Academy of Fine Arts-on

Az MKE delegáció látogatása a kínai GAFA-n

Best of Diploma 2025

Válogatás a Magyar Képzőművészeti Egyetem legjobb diplomaműveiből
Megtekinthető: 2025.07.10 – 09.07.
Helyszín: HAB

Best of Diploma 2025

FELHÍVÁS a Magyar Képzőművészeti Egyetem 2025/26 tanév őszi félévének művészeti vásár standján, nyilvános kiállításán és aukcióján való részvételre

Jelentkezés: 2025. augusztus 1. éjfélig

FELHÍVÁS a Magyar Képzőművészeti Egyetem 2025/26 tanév őszi félévének művészeti vásár standján, nyilvános kiállításán és aukcióján való részvételre

Coincidentia oppositorum 

A Menasági Osztály kiállítása, MKE Szobrász Tanszék
Megnyitó: 2025.06.18.,18.00
Helyszín: Karinthy Szalon
Megtekinthető: 2025.07.30-ig

Coincidentia oppositorum 

Ezüstgerely 2025

FOTÓPÁLYÁZAT
Regisztráció indulása: 2025.06.02.
Pályaművek beküldési határideje: 2025.10.30.

Ezüstgerely 2025

Bronzművészet a Sárga-folyó mentén

A Shanxi Múzeum kiállítása az MKE-n
Megnyitó: 2025.06.17., 18:00
Helyszín: Parthenón-fríz Terem
Megtekinthető: 2025.06.18– 07.31.

Bronzművészet a Sárga-folyó mentén

A szecesszió forradalma

Megnyitó: 2025.04.30., 18:00
Helyszín: Szentendrei Képtár
Megtekinthető 2025.05.01 – 08.31.

A szecesszió forradalma

Pillanatnyi elmék

DEZSŐ TAMÁS ÉS SZABÓ NÓRA KIÁLLÍTÁSA
Megnyitó: 2025.04.29., 18:00
Helyszín: Budapest Galéria
Megtekinthető: 2025.04.30. – 07.06.

Pillanatnyi elmék

Az élet művészete

Szecessziós plakátművészet és tárgykultúra Magyarországon (1895-1914)
Helyszín: Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria
Megtekinthető: 2025. április 4. – október 5.

Az élet művészete

Fulbright Ösztöndíjak

A Fulbright Bizottság az idén az alábbi kategóriákban hirdet ösztöndíjakat a 2026-2027-es tanévre az Egyesült Államokba...

Fulbright Ösztöndíjak

Kőnig Frigyes: Múltbéli arcok

RÉGÉSZETI ARCREKONSTRUKCIÓK KIÁLLÍTÁSA
Megnyitó: 2025.02.26., 17:00
Helyszín: Tornyai János Múzeum
A kiállítás megtekinthető 2025.02.26. – 09.14.

Kőnig Frigyes: Múltbéli arcok

Interjúsorozat a Nemzetközi Hét kapcsán – Ito Toshimitsu

A Magyar Képzőművészeti Egyetem 2024. április 22-26. között rendezte meg nagy sikerű Nemzetközi Hetét.

Interjúsorozat a Nemzetközi Hét kapcsán – Ito Toshimitsu

Interjúsorozat a Nemzetközi Hét kapcsán – Agni Saraswati

A Magyar Képzőművészeti Egyetem 2024. április 22-26. között rendezte meg nagy sikerű Nemzetközi Hetét.

Interjúsorozat a Nemzetközi Hét kapcsán – Agni Saraswati

Pályázati felhívás az Erasmus+ programban részt vevő fogyatékossággal élő vagy tartósan beteg hallgatók, illetve munkatársak kiegészítő pénzügyi támogatására

2024/2025-ös és 2025/2026-os tanév

Pályázati felhívás az Erasmus+ programban részt vevő fogyatékossággal élő vagy tartósan beteg hallgatók, illetve munkatársak kiegészítő pénzügyi támogatására