Polgár Botond: A forma a test határa

Polgár Botond: A forma a test határa

Polgár Botond: A forma a test határa

Polgár Botond: A forma a test határa című önálló kiállítása június 25-ig tekinthető meg a Műcsarnokban a Frissen 2023 sorozat keretében megrendezett Súlypontok – A megjelenítés határai a kortárs szobrászatban című kiállítás részeként.

Polgár Botond szobrai első megközelítésben a szépségről beszélnek nekünk: lágy hajlatok, finom ívek, sima felületek, a női test eszményített, bár erotikától sem mentes szépsége. A hellén kultúra formarendjét követő anatómiai pontosság és gesztusok. Bármennyire tetszetős is ez a megközelítés, felmerül a kérdés: miért fordul egy fiatal szobrász a 21. század első negyedében ennyire direkt módon a klasszikus művészet felé, és mitől válik a munkája mégis kortárssá? A lehetséges attitűd a nosztalgia: amikor a készülő Műcsarnok-beli kiállítás címadásán gondolkodtunk, Polgár Botond írta nekem: „Nosztosz / Algosz (visszatérés / fájdalom) – ez a nosztalgia etimológiai gyökere... Nem árulja el a kiállítás vizuális tartalmát, de előírja a hangnemét. Tartalmazza a görögséghez való kötődést a szobrászaton keresztül, és nem utolsó sorban azt a lélekállapotot, mely számomra a legfontosabb megtermékenyítő erővel bír.” Alkotói alapállapot tehát ez a fájdalmas visszatekintés: a visszatérni vágyás egy olyan ideális állapothoz, ahol a kánon szabta harmónia uralkodik, és a visszatérés lehetetlensége felett érzett fájdalom.

De a klasszikus formarendhez köti a szobrászt maga a téma is: az emberi test, illetve annak hű visszaadása. Polgár Botond szobrainak csaknem kizárólagos témája a test. Ennek a kizárólagosságnak a forrása pedig az alkotó saját bevallása szerint a folyamatos introspekció. Az alkotói folyamat során állandó önanalízis zajlik: a saját test, a szobrász saját teste a saját emlékek, érzetek, reflexiók hordozója, amelyek test-emlékekként, test-lenyomatokként őrződnek, nyilvánulnak meg és öltenek formát egy-egy kialakuló gesztusban, nézetben. Vagy a folyamat éppen fordítva zajlik: a megszülető forma, látvány fejtődik vissza, tudatosul saját korábbi élményként.

A megszülető szobrok tehát – az alkotó saját szavaival – test-idézetek. És mivel konkrét festészeti-szobrászati minták és egyéb előképek is végeredményben ilyen test-idézetekké válnak az észlelés és a felidézés során, a szobrok a leggyakrabban konkrét képzőművészeti parafrázisok – még akkor is, ha az idézet-jelleg csak utólag, a már folyamatban lévő vagy elkészült szoborra pillantva tudatosult az alkotóban. A Műcsarnokban kiállított öt szobor közül négy különböző mértékben ugyan, de egy-egy Michelangelo-művet, egy pedig Courbet-t idézi. (Annak örömét pedig hagyjuk meg a látogatónak-olvasónak, hogy ezekre az idézetekre maga ismerjen rá...) De az előképeknek és hatásoknak az a referenciamezeje, amelyben az alkotó mozog, ennél jóval szélesebb, a reneszánsz mesterművektől Ligeti Miklós Ülő férfi-alakján, Pilinszky Akvárium című versén egészen Drozdik Orshi Medikai Vénuszáig és tovább.

A szobrok tehát parafrázisok is – létező festmények, szobrok egy-egy kimetszett részlete, mozzanata – és mint ilyenek, jellegüknél fogva töredékesek, torzók. Polgár Botond éveken keresztül, egészen a legfrissebb, a Műcsarnok-beli kiállításon is bemutatott Halott Vénusz c. munkájáig, túlnyomórészt torzókat készített. A torzó mint szobrászati forma választásában szerepet játszik a már fentebb leírt nosztalgia és az idézet-jelleg is: a rész-egész viszonyból mindig csak a rész bemutatása rávilágít a teljesség ábrázolhatatlanságára, illetve megfoghatatlanságára. De az ábrázolt test éles síkok közé szorítása, kubusba zárása a lezárás, folytathatatlanság képzetét is kelti. A kiállítás címe Platón Menónjából származik, amelyben Szókratész így magyarázza beszélgetőtársának, Menónnak a forma fogalmát: „Mondd csak! Van valami, amit »végződésnek« nevezel? Például a határra, a peremre gondolok (...) nyilván te is egyszerűen azt szoktad mondani, hogy valaminek itt van a határa vagy hogy itt végződik. (...) És ugye van valami, amit síknak nevezel, és valami más, amit testnek, például a mértani alakzatokat? (….) Ha ezekből indulunk ki, már érteni fogod, hogy mit nevezek formának. Az összes formára érvényes a következő válasz: ahol a test végződik, az a forma. Összefoglalólag azt mondhatnám, hogy a forma a test határa.”1 A forma – a szobrászat alapfogalma – tehát ebben a megközelítésben magában foglalja a határ, a végződés, a lezárás, a végesség fogalmát, így óhatatlanul kizárja a teljesség lehetőségét. Ebben rejlik a szobrok sajátosan kettős viszonya is az időhöz. A fragmentáltság a kiragadás fogalmát, a tér dimenziói mellett az idő dimenzióját is megidézi, a torzó így válik az idő haladásának, múlásának vizualizálásává, anyagba és térbe való átfordításává. De ahogy a szobrok a kő természetes törésvonalát követő (vagy azt imitáló) felületekkel határolt pszeudo-torzók felől elmozdulnak a szabályos síkokkal határolt, geometrikus befoglaló formába zárt test-kivágatok felé, és a töredezettség helyett a kimetszés gesztusa válik hangsúlyossá, úgy erősödik bennünk a végesség érzete: a lehatárolás, a lezárás, a folytathatatlanság, végső soron az időből való kiemelés, az élettelenség, a halál érzete.

A Műcsarnok-beli kiállítás központi, összegző munkája a Halott Vénusz. A tárlathoz összeválogatott darabok tematikusan és motivikusan is összefüggenek, egymásra válaszolnak, kirajzolnak egy alkotói folyamatot, aminek az összegzése a Halott Vénusz: kísérlet mindazon problémakörök megfogalmazására, melyek az alkotót mostanság leginkább foglalkoztatják. Határfeszegetés történik itt a tematikát, a saját, eddig kialakított formanyelvet és a „szoborcsinálás” technikai lehetőségeit tekintve is. Ez a határfeszegetés pedig az ellentétes minőségek szembeállításából adódó feszültségek mentén fogható meg leginkább: a végletesen szilárd anyag, a kő mellett egy új, fluid közeg, a víz jelenik meg; a víz levegőtől eltérő fénytörési tulajdonságaiból és az akvárium üvegfalainak torzító hatásából fakadóan a hagyományos nézetekhez képest új nézetek, látvány-torzulások jönnek létre, a térbeliség megszokott koordinátái elmozdulnak; a halott test az élő, életet hordozó elem, a víz közegében lebeg.2 És az összegző jelleg ellenére valamiféle feszültség van a többi kiállított szobor és e mű között is: a Halott Vénusz ellépés a torzóktól, itt teljes női alak ábrázolódik, bár a töredezettség, a torzulás a víznek, üvegnek, fénytörésnek köszönhetően a látványban továbbra is jelen van.

A Halott Vénusz cím maga is paradoxon, hiszen az isten-lét egyik legfontosabb attribútuma a halhatatlanság. Polgár Botondot az élő, lélegző test szoborba öntése, halott, időtlen anyagba való fordítása erősen foglalkoztatja: „egyre radikálisabban hajlok arra a meggyőződésre, (...) hogy a test megjelenítése (...) vagy az Erósszal, vagy a halállal függ össze, adott esetben netán mindkettővel. A test mulandóságának megtapasztalása által okozott megrökönyödés (...) mélyen bele van ágyazva abba a szándékba, hogy az ember (...) az örökkévalóságot sugalló anyagból, mint például amilyen a kő is, tulajdonképpen a testnek egy alternatív valóságát hozza létre.”3

Polgár Botond szobrai tehát a figyelmesebb megközelítésben végeredményben az emberi lét végességével való szembenézésről és a nyomhagyás örök szándékáról beszélnek nekünk.

Szerdahelyi Júlia, a kiállítás kurátora

(1) Platón: Menón, egyetemi jegyzet, ford. Bárány István, 4. o.
http://esztetika.elte.hu/baranyistvan/files/2012/02/Platon_Menon.pdf

(2) Hogy a halott és élő anyag közötti feszültséget a végletekig kiélezze, az alkotó feltett szándéka, hogy a kiállítás ideje alatt egy performance keretében élő halakat enged az akvárium vizébe.

(3) A Műcsarnok Polgár Botonddal készített, 2023. január 30-án rögzített interjújából.

Súlypontok | A megjelenítés határai a kortárs szobrászatban


Polgár Botond

Gyergyószentmiklós, 1980

Budapesten él és dolgozik.

2008-ban diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrász szakán, ahol Farkas Ádám és Karmó Zoltán voltak a mesterei. Egyetemi évei alatt Erasmus-ösztöndíjjal a milánói Accademia di Belli Arti di Brerán tanult, és tanulmányutakat tett Olaszországban és Spanyolországban. 2018 februárjától szobrászatot tanít a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. 2020-ban DLA fokozatot szerzett az MKE Doktori Iskolájában. Munkáját számos díjjal és ösztöndíjjal jutalmazták, többek között a MAOE diplomadíjával, Ludwig-díjjal (2004), Samu Géza-díjjal (2005), Kogart Kortárs Művészeti Ösztöndíjjal (2008), Magyar Művészetért díjjal (2014) és Borbereki-Kovács Zoltán díjjal (2019). 2019 és 2022 között a Magyar Művészeti Akadémia művészeti ösztöndíjasa volt. Művei megtalálhatók a Kogart Kortárs Művészeti Gyűjteményben és magángyűjteményekben. Munkái szerepeltek a Magyar Nemzeti Múzeum Reneszánsz látványtár kiállításán (2008), a Kogart budapesti és pozsonyi kiállításain és az MKE Parthenón-fríz Termében (2011), a Műcsarnok Itt és most Nemzeti Szalon kiállításán (2015), az Ég és föld között kiállításon a Várkert Bazárban (2017), a tihanyi Szemfényvesztés című kiállításon (2018) és a Műcsarnok Szabadjáték Nemzeti Szalon kiállításán (2020). Köztéri Szent István-szobra Gyergyószentmiklóson áll. Rekonstrukciós munkái közé tartozik a BME főépületének homlokzatán a Vegyészet allegorikus szobrának rekonstrukciója, Ligeti Miklós elpusztult Déryné-szobrának rekonstrukciója a Horváth-kertben, valamint a Kossuth téri Andrássy-emlékmű rekonstrukciója (Engler Andrással és Meszlényi Jánossal együtt).

Menasági Péter: Fénnyel érő sűrű csend 

Megnyitó: 2024.03.08., 18:00
Helyszín: Kortárs Magyar Galéria, Vermes-villa, Dunaszerdahely, Szlovákia 
Megtekinthető: 2024.03.08– 28.

Menasági Péter: Fénnyel érő sűrű csend 

A Toolip Art Gallery pályázata

Jelentkezési határidő: 2024. május 20.

A Toolip Art Gallery pályázata

Az SCB Europe Régió felhívása a “A KÁRPÁTOK művészete”

Határidő: 2024. április 30.

Az SCB Europe Régió felhívása a “A KÁRPÁTOK művészete”

Meghívó Filó Veronika doktori védésére

Időpont: 2024.02.29., 10:00
Helyszín: MKE Doktori Iskola, a Feszty-ház

Meghívó Filó Veronika doktori védésére

MKE Doktori Iskola program

2024. február 27. kedd

MKE Doktori Iskola program

Pénzdíjas hallgatói pályázat

Logó- és arculattervezés a V4 Ipari Örökségének Népszerűsítésére
Határidő: 2024. május 15.

Pénzdíjas hallgatói pályázat

Az Erasmus+ programban külföldi mobilitásban részt vevő hallgatók esélyegyenlőségi kiegészítő pénzügyi támogatására

Az esélyegyenlőségi támogatás célja, hogy a kiegészítő támogatás segítségével egyenlő lehetőséget biztosítson

Az Erasmus+ programban külföldi mobilitásban részt vevő hallgatók esélyegyenlőségi kiegészítő pénzügyi támogatására

Figyeljük Sanyikát!

A Kósa osztály kiállítása
Megnyitó: 2024.02.21., 18:00
Helyszín: MKE | AULA
Megtekinthető: 2024.02.22. – 03.06.

Figyeljük Sanyikát!

Németh Marcell - EGY HELY

Megnyitó: 2024.02.20., 18:00
Helyszín: Parthenón-fríz Terem
Megtekinthető: 2024.02.21– 03.01.

Németh Marcell - EGY HELY

Erasmus+ Hallgatók tanulmányi célú mobilitása 2024/2025 tanév őszi vagy tavaszi szemeszter

A pályázat benyújtásának ideje: 2024. február 14. 12.00 – 2024. március 7. 12.00

Erasmus+ Hallgatók tanulmányi célú mobilitása 2024/2025 tanév őszi vagy tavaszi szemeszter

HAB – PÁLYÁZAT - ART WALL CAFÉ

A pályázat benyújtásának határideje: 2024. március 10 . vasárnap 24.00 óra

HAB – PÁLYÁZAT - ART WALL CAFÉ

Kihirdették az NKFI Alap 2024-es Programstratégiáját

Programstratégia nagyban hozzájárul a magyar kutatási és innovációs ökoszisztéma nemzetköziesítéséhez...

Kihirdették az NKFI Alap 2024-es Programstratégiáját

ERASMUS+ PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

Oktató és nem oktató munkatársak részére európai és Európán kívüli intézményekbe

ERASMUS+ PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

DOOMY – Mihályi Bálint festőművész kiállítása

Megnyitó: 2024.01.11., 17:00
Helyszín: MOMkult – Reich Károly Galéria
Megtekinthető: 2024.02.12. – 03.31.

DOOMY – Mihályi Bálint festőművész kiállítása

VÍZSZÍNTÉR II.

Megnyitó: 2024.02.08., 18:00
Helyszín: Széphárom Közösségi Tér
Megtekinthető: 2024.02.09. – 03.29.

VÍZSZÍNTÉR II.

A Barcsay pályázat jutalmazottjainak kiállítása és díjátadási ünnepsége 

Megnyitó: 2024.02.19., 18:00
Helyszín: MKE Barcsay terem
Megtekinthető: 2024.02.19–02.29.

A Barcsay pályázat jutalmazottjainak kiállítása és díjátadási ünnepsége 

Elindul az Egyetem alumni Facebook-oldala

Létrejött a Magyar Képzőművészeti Egyetem hivatalos alumnioldala a Facebook közösségi hálózaton.

Elindul az Egyetem alumni Facebook-oldala

Promenadológia kurzus indul az Egyetemen!

2024. februártól érkezik egyetemünkre Georg Winter német vendégprofesszor, aki a Ludwig Támogatói Díj finanszírozásával tölt nálunk egy szemesztert.

Promenadológia kurzus indul az Egyetemen!

8. Székelyföldi Grafikai Biennálé

Jelentkezés: 2024. március 25-ig

8. Székelyföldi Grafikai Biennálé

A Mazsihisz és az OR-ZSE tudományos pályázata egyetemi és főiskolai hallgatók számára

Benyújtási határidő: 2024. március 18. hétfő.

A Mazsihisz és az OR-ZSE tudományos pályázata egyetemi és főiskolai hallgatók számára

KórházSuli – Önkénteskedj kreditért! 

A tanulásnak és a közösségnek gyógyító ereje van.

KórházSuli – Önkénteskedj kreditért! 

Művészet és szakralitás

… ismeretterjesztő előadások a középkortól a 21. századig szakrális témákban, művészettörténeti megközelítésben
Jelentkezés: 2024. február 19-ig

Művészet és szakralitás

A posztmoderntől a poszthumánig – Trendek és tendenciák a kortárs képzőművészetben

Első előadás: 2024. február 28. 18:30

A posztmoderntől a poszthumánig – Trendek és tendenciák a kortárs képzőművészetben

előKÉPZŐ

FELVÉTELI ELŐKÉSZÍTŐ
JELENTKEZÉS FOLYAMATOSAN!

előKÉPZŐ

Szabó Ádám: Csokonai 180

Megnyitó: 2023. szeptember 26. 17 óra
Helyszín: Debreceni Irodalom Háza
Megtekinthető: 2024. május 26.

Szabó Ádám: Csokonai 180

Magyar Képzőművészeti Egyetem komplex digitális infrastruktúra fejlesztése

Projekt azonosítószáma: RRF-212-21-2022-00030

Magyar Képzőművészeti Egyetem komplex digitális infrastruktúra fejlesztése