Időpont: 2023. május 8. 17:30
Helyszín: MKE Profil Galéria (1024 Bp., Margit krt. 25/A)
Megtekinthető: 2023. május 10-ig

On February 6, 2023, a catastrophic earthquake shook Turkey and Syria, leaving behind a trail of unimaginable destrucAon and loss. As Turkish and Syrian arAsts of the Hungarian University of Fine Arts, we present this exhibiAon, “Nefelejcs/Forget-me-not”, as a tribute to the vicAms and a symbol of solidarity.
Join us as we honor the memory of those who perished and reflect on the human impact of this tragedy. Through a range of poignant artworks, we offer insights into grief, resilience, and hope. We invite you to engage with these pieces and experience the emoAons they convey.
This exhibiAon is a reminder of the fragility of life and the strength of the human spirit. Together, we can work towards a world where communiAes can recover and thrive in the aRermath of tragedy.
Join us on May 8th at 5:30 PM at MKE Profil Gallery to experience the power of art to heal and inspire.
Thank you for your support. We look forward to seeing you there.

Curator | Kurátor: Prof. Dr. Balázs Kicsiny DLA
Assistant Curator | Kurátor asszisztens: Luca Mészáros

ExhibiAng ArAsts | Kiállitó művészek
Ozgür Ilter (TR)
Audeke Hyder (SY)
Simge Cagh (TR)
Hanan Saif (SY) & Tarek Arabi (SY)

Opening | Megnyitó: 8 May 2023, 17:30
ExhibiAon Dates | A kiállítás időpontja: 8-10 May 2023
Opening Speech | Megnyitó beszéd: Dr. habil. Erős István DLA
ExhibiAon Place | Kiállitóhely: MKE Profil Gallery - 1024 Budapest, Margit körút 25/A

Előszó

2023. február 6-án Törökországot és Szíriát katasztrofális földrengés rázta meg, elképzelhetetlen pusztítást és kimondhatatlan veszteséget hagyva maga után. E kiállítás tisztelgés az áldozatok előtt és a túlélőkkel való szolidaritás jelképe. Mi, török és szíriai művészek, alkotásainkon keresztül fejezzük ki tiszteletünket emlékük előtt, miközben a tragédia emberre gyakorolt hatásáról gondolkodunk.

A kiállított művek bepillantást nyújtanak a gyász, az ellenállóképesség és a remény folyamataiba. Arra invitáljuk Önöket, hogy fogadják be a műalkotásokat és merüljenek el az általuk közvetített érzelmekben. A kiállítás inspiráljon bennünket, hogy egy olyan világért dolgozzunk, ahol a közösségek a tragédiát követően is talpra tudnak állni és gyarapodni képesek.

Reméljük, hogy e kiállítás emlékeztet minket az élet törékenységére és az emberi lélek erejére!

Köszönetünket fejezzük ki a Magyar Képzőművészeti Egyetemnek, kedves kurátoraiknak, és mindazoknak, akik hozzájárultak e kiállítás létrejöttéhez.

Özgür Ilter

Életrajz:
Özgür Ilter ankarai képzőművész és designer, jelenleg Budapesten él. Korai munkái, melyeket a 3. Isztambuli Design Biennálén állított ki, a marginalizáció és a kategorizálás hatását vizsgálták a közösségi percepcióra, különös tekintettel azon nők külső percepciójára, akik maguk is kizárnak társadalmilag nőket. A Marmara Egyetem 7. Nemzetközi Diáktriennáléjára is készített egy ellentmondásos kompozíciójú műalkotást, amely a politikailag elidegenedetteknek szóló óda volt.

Legutóbbi munkáit idegen országban élő, nem helyi lakosként szerzett tapasztalatai ihlették, és a helyhez fűződő egyéni percepciók és kapcsolatok változó dinamikáját vizsgálja. Utazásának és élettapasztalatainak kulturális, szociológiai és antropológiai aspektusaira támaszkodva multidiszciplináris műveket hoz létre, amelyek az egyének és a helyek közötti interakciók témáját emelik ki a fizikai tapasztalás és érzékelés által. A Keleti Pályaudvart ábrázoló illusztrációkat és fotóművészeti alkotásokat tartalmazó, From Obscurity to Particularity című könyve a budapesti A38 Hajó és a berlini Kunsthalle Below Studios kiállításain volt látható.

Ilter a fotográfia, az illusztráció és a mozgóképek segítségével fejezi ki művészi nézőpontját, hogy ábrázolja az egyének, a környezet és a helyek közötti kölcsönhatásokat, továbbá elmélyítse e kapcsolatok megértését. E témákkal foglalkozva mutatta be legújabb munkáit, a Re: Place és Second Place című alkotásokat a budapesti MKE Profil Galériában és a Fészek Művészklubban, valamint a barcelonai Plaza de la Cultura téren. Folyamatban lévő kutatásai és művészi munkája a Magyar Képzőművészeti Egyetemen folytatott gyakorlatorientált doktori képzésének részét képezik.

A mű címe: Nefelejcs

A műalkotás közleménye:
2023. február 6-án hajnali 04:17-kor 7,8-as erősségű földrengés történt, melynek epicentruma Törökországban, Gaziantepben volt. Kilenc órával később egy második földrengés rázta meg a térséget 7,5-es erősséggel, melynek központja a szintén törökországi Kahramanmaraş volt.
Ez a két földrengés hatalmas területen volt megfigyelhető, és visszafordíthatatlan hatást hagyott maga után. A halálos áldozatok száma több mint 50 000 (?) Törökországban és több mint 7200 (?) Szíriában.
Törökországnak e földrajzi területén ez a két földrengés tíz várost érintett, egyes régiók felismerhetetlenné váltak. A polgárok leggyakrabban hangoztatott kérdése a veszteségek és azon próbálkozások után, hogy meghallják hangjukat, a következő volt: "Hol van az állam?".

És nem tovább kérdezősködtek:

A földrengés az, ami pusztít?

A gondatlanság az, ami gyilkol?

Emberek pizsamában, akiket álmukban temettek maga alá a romok”, a sérült testi épségűek, a holttestek bűze, a mínusz tíz fokos hideg, a gyenge telefonjelek okozta kevés vagy semmilyen kommunikáció, az elveszett és meg nem talált gyerekek, az azonosítatlanul tömegsírba temetett emberek, a lakosok évek óta felhalmozott holmijai összekeveredtek a feldagadt testekkel és emberi ürülékkel teli utcákon, s ezen felül Törökország mai társadalmi traumája mellett nem szabad elfelejteni, hogy az általuk lakott és otthonuknak nevezett helyek mind egy életre eltűntek mindössze 80 másodperc alatt.

Nem a felejtés a társadalom legfájdalmasabb igazsága?

Nem a felejtés az identitás elvesztése a társadalomban?

Nem a felejtés a hovatartozás kétségbe vonása?

Ez a műalkotás az elveszett házak emlékeit siratja, azoknak az embereknek az erőfeszítéseit, akik építették és ápolták ezeket a házakat, azoknak az erőfeszítéseit, akik lelket adtak ezeknek a házaknak, akik úgy érezték, hogy e a városokhoz és kultúrájukhoz tartoznak, akik most kivándorolnak ezekről a földekről, és akiknek mostantól kezdve az "otthon" fogalma csak emlékeikben él tovább.

A felejtés árulás lenne eltűnt és meghalt anyáink, apáink, gyermekeink és testvéreinkkel szemben. Ez a műalkotás minden egyes elveszett otthon és család emlékét hivatott megőrizni, melyet az évek során, öltésről öltésre szőttünk.

A Nefelejcs a társadalmi állhatatosságnak szentelt gyász, hogy ne felejtsük el a hanyagságot.

Simge Çağlı

Életrajz:
Simge Çağlı a törökországi İzmirben született. Művészeti tanulmányait Isztambulban, a Mimar Sinan Képzőművészeti Egyetem színpad- és jelmeztervező képzésén végezte, jelenleg pedig a Magyar Képzőművészeti Egyetem díszlettervező szakán, Budapesten folytatja tanulmányait az Erasmus+ program keretében. A szcenográfiai tanulmányok mellett Çağlıt az akvarellel való festés érdekli.

A műalkotás címe: Bent

A műalkotás közleménye:
Otthon; mikor az már nem a komfortzónát képviseli, meleg helyet vagy olyat, ahol az emberek biztonságban élnek.

Egyszerűen elhalványul
Ezekkel a képekkel,
Belépve ezekbe a házakba,
A régi szép emlékek,
És életek, melyek már soha nem lesznek ugyanolyanok.
Most, az Otthon elvesztette régi jelentését.

Audette Hyder

Életrajz:
Audette Hyder képzőművész, jelenleg a Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskolájának DLA hallgatója Budapesten.
A Damaszkuszi Egyetem Képzőművészeti Karának festészet szakán szerzett alap- (2015) és mesterdiplomát (2020).
Hyder kutatásai és művészeti gyakorlata a művészi felszabadulásra és a kísérletezésre összpontosít, a középpontban pedig a belső én felszabadítását helyezi, s ezt az érzést vegyes technikájú műalkotások és installációk segítségével ábrázolja.
Korábbi kutatásai és tanulmányai a műalkotás fejlődésére és felszabadítására, továbbá a különböző művészeti műfajok, például az installáció, a performansz, a kinetikus művészet, az op-art és a hangművészet kialakulására összpontosítottak.
A futurista eszméknek a modernizmustól a posztmodernizmusig terjedő kontextusában az összes művészeti ágra kiterjedő elméleten és gyakorlaton belüli hatásával foglalkozva számos kiállításon és workshopon vett részt a szíriai Damaszkuszban és Latakiában.

Az első műalkotás címe: Lélektelen

Az első műalkotás közleménye:
Emlékek,
Hangok,
Egy család suttogásai, melyek azokon a mindennapi használati tárgyakon maradtak.
De mindez lélektelen...
Háborús évek, fájdalmak évei.
A tegnapi nap új fájdalmat hozott,
De ezúttal más az oka...
Kedves lelkük elhagyott minket,
De emlékük még itt van,
És Fairuz hangja még mindig énekel
minden reggel,
minden házban,
visszhangja még mindig a falakon belül van,
még a romok között is,
Imádkozva Istenhez, hogy ne felejtsen el minket...

Alkotásához hírekből kivágott hangmintákat használ és a libanoni énekesnő, Fairuz 1972-es My Home is Your Home című dalát, amely a szíriai és arab családok reggelét úgy mutatja be az ő megható hangján, mint egy szomorú imát Istenhez, hogy ne hagyják el és ne feledkezzenek meg róluk.

A második alkotás címe: Hideg álom

A második műalkotás közleménye:
Egy hideg, esős, viharos éjszakán, egy anya szép álmokat kívánt gyermekének, de mi álmukban történt, szomorúsággá változott.
Voltak, kik azonnal meghaltak, néhányan azután haltak meg, hogy nappalokat, éjszakákat töltöttek a romok alá rekedve, néhányukat pedig ki tudtak menteni tizenkét nap után.
Benn ragadva éhesen, szomjasan, elaludván, hideg álmot látva…

Hanan Saif

Életrajz:
Hanan Saif szíriai művész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem doktorandusza.

A háború éveiben Damaszkuszban élt. Ahogy minden megváltozott benne, a hite, az álmai és a művészete, kétségtelenül mindenben az igazi értelmet kezdte keresni, az igazi művészetet.
Művészi koncepciójának fő gondolata a számára legfontosabbnak tartott két entitás, az anya és a gyermek kölcsönös egymásra hatásáról, a világhoz való viszonyukról és a bennük lévő kölcsönhatásokról szól, mivel szerinte ez a kettősség korlátlan. Mégis, nagyon korlátozott az általa patriarchálisnak látott világban.
Közel-keleti háttere révén tanúja volt a nők és a gyermekek szabadságának és jogainak korlátozásának, és művészként az volt az egyik fő intenciója, hogy rámutasson erre a problémára, és bemutassa az egész világnak.

Életének és magyarországi tartózkodásának több mint hat éve alatt, azt állítja rájött, hogy ezek a korlátozások egyszerűen csak más formát öltenek, de nem tűnnek el.

Saif elismeri, hogy a nehézségek ott lehetnek bárhol és bármiben, s ezért mélyen érdekli a többszörös életek ezen állapotának kivetítése: az anyának és gyermekének egymásra való hatása különböző értelmezésekkel és különböző körülmények között.

Tarek Arabi

Életrajz:
Tarek Arabi szíriai művész, a szabad művészetek doktora, akadémiai címét a Magyar Képzőművészeti Egyetemen szerezte.

Művészi koncepciója szerint az élet az ellentmondások elfogadásáról szól, művészetében pedig eljutott egy olyan pontra, ahol minden egybeolvad, mivel nincsenek rögzített tények vagy igazságok.

A lehetőségek, a valószínűségek, a véletlen és a tétovázás olyan tereket hoznak létre, amelyek valódi, összetett életeket tartalmaznak az ismeretlenen és az elképzelhetetlenen belül, magukba szívva mindazt, amely hozzájárul a különböző elemek közötti váratlan, mégis ellenőrzött párbeszéd légkörének megteremtéséhez. Arabi ezt a műveletet triplizmusnak nevezi.

A triplizmus bemutatja a folyamatos rezgést kérdések és válaszok között, hogy elérje azt a pontot, ahol a művész többszörös választ ad és még több kérdést vet fel bármilyen egyszerű kérdésre, keresve ezzel a menekülés különböző útjait attól, ami logikus és tényszerű az elménk számára. Ez által hozza létre a valós élet terét és idejét.

A triplizmus egyáltalán nem absztrakció, sokkal inkább egy téradás a lehetőségeknek a látvány körül, így minden nézőnek más-más értelmezésben választhatja ki a preferált valószínűséget vagy akár a legtökéletesebb formát.

A mű címe: Hatás

A mű közleménye:
Az installáció egy, az emberek közötti kölcsönhatást ábrázoló füzetet mutat be, amely egy művész az idő haladtával megváltozott mentalitásának történetét meséli el.

"Hét év telt el azóta, hogy Magyarországra jöttünk."

Tarek az első oldalon országa 2017-es elhagyása utáni érzéseit fejezi ki, míg Hanan érdeklődése az idő iránt befolyásolta őt, és vezette vissza ehhez a műalkotáshoz öt évvel később, hogy kifejezze a változásokat a két művész közös történetének különböző percepcióiban.

Foreword:

On February 6, 2023, Turkey and Syria were shattered by a catastrophic earthquake, leaving behind a trail of unimaginable destruction and unspeakable loss. This exhibition is a tribute to the victims and a symbol of solidarity with the survivors. Through a range of artworks, we, as Turkish and Syrian artists, seek to honor their memory and reflect on the human impact of this tragedy.
The works on display offer a range of poignant insights into grief, resilience, and hope. We invite you to engage with these artworks and the emotions they convey. May it inspire us to work towards a world where communities can recover and thrive in the aftermath of tragedy.

We hope this exhibition will serve as a reminder of the fragility of life and the strength of the human spirit, extending our gratitude to the Hungarian University of Fine Arts, precious curators, and all those who have contributed to making this exhibition possible.

Özgür Ilter

Biography:
Özgür Ilter is a visual artist and designer from Ankara, currently based in Budapest. Her earlier works explored the impact of marginalization and categorization on communal perceptions, specifically the external perceptions of women socially excluding women themselves, exhibited at the 3rd Istanbul Design Biennale. She also created a controversial layout of artworks for the 7th International Student Triennale of Marmara University, which was an ode to the politically alienated.
Her recent works are inspired by her experiences as a non-local living in a foreign country and explore the changing dynamics of individual perceptions and relationships with place. Drawing on cultural, sociological, and anthropological aspects of her journey and life experiences, she creates multi-disciplinary works highlighting the subject of individuals’ interactions with places by physical experience and perception. Her book, From Obscurity to Particularity, containing illustrations and photographic artworks representing the railway station Keleti Pályaudvar, was displayed at A38 Hajó, Budapest, and Kunsthalle Below Studios, Berlin.

Ilter embodies her artistic viewpoint through photography, illustration, and moving images to depict the interactions between individuals, environments, and places, to deepen the understanding of these connections. Concerned with these subjects, she showcased her recent works, Re: place and Second Place, at MKE Profil Gallery and Fészek Artists’ Club, Budapest, and Plaza de la Cultura, Barcelona. Her ongoing research and artistic work are parts of her practice-based doctorate at the Hungarian University of Fine Arts.

Title of the artwork: Forget-me-not

Statement of the artwork:
On February 6, 2023, at 04:17 in the morning, an earthquake with a magnitude of 7.8 occurred, known as the epicenter was Gaziantep, Turkey. 9 hours later, a second earthquake hit with a magnitude of 7.5, centered from Kahramanmaraş.
These two earthquakes were observed over a vast area and left an irreversible impact. The number of deaths is over 50,000 (?) in Turkey and over 7,200 (?) in Syria.

In this geography of Turkey, these two earthquakes affected ten cities, and some regions became unrecognizable. The question the citizens most frequently voiced after all the losses and attempts to make their voices heard was,

“Where is the state?”

And they kept asking,

Is it the earthquake that destroys?

Is it negligence that murders?

People in their pajamas buried under rubble in their sleep, people with impaired body integrity, the stench of corpses, minus ten degrees cold, little or no communication due to weak phone signals, children lost and not found, those who were unidentified and buried in mass graveyards, belongings accumulated for years got mixed in streets that filled with swollen bodies and human excrement, in addition to Turkey’s social trauma today, should not be forgotten that the places they lived and called home were all effaced a lifetime only within 80 seconds.

Isn’t forgetting the most painful truth of society?

Isn’t forgetting a loss of identity in society?

Isn’t forgetting a challenge to place belonging?

This work of art laments the experiences of the lost houses, the efforts of the individuals who built and nurtured those houses, the people who gave spirit to those houses, felt that they belonged to those cities and their cultures now emigrate from these lands, from now on, embraced the notion of “home” in their memories only.

To forget would betray all our mothers, fathers, children, brothers, and sisters who disappeared and died. This work of art is for preserving the memory of each lost home and family, woven over the years, stitch by stitch.

Forget-me-not is mourning devoted to societal perseverance to not-to-forget negligence.

Simge Çağlı

Biography:
Simge Çağlı was born in İzmir, Turkey. She proceeds to her art education in Stage and Costume Design at Mimar Sinan Fine Arts University in Istanbul, currently conducting her studies in the Scenography Department at the Hungarian University of Fine Arts in Budapest under the Erasmus+ program. Besides scenography studies, Çağlı is also interested in expressing herself through painting in the watercolor medium.

Title of the artwork: Inside

Statement of the artwork:
Home; when it does not represent the comfort zone,
warm place or where people live in safety anymore.

It’s just fading away,
With these images,

Entering inside these houses,
Good old memories,
And lives that will never be the same.

Now, Home is out of its former meaning.

Audette Hyder

Biography:
Audette Hyder is a visual artist and currently a DLA Student at the Doctoral School of the Hungarian University of Fine Arts in Budapest.

She completed her bachelor’s (2015) and master’s degrees (2020) in painting at the Faculty of Fine Arts at Damascus University.

Hyder’s research and artistic practice focus on liberation and experimentation in art and center upon liberating the inner self and depicting the feeling through mixed media artworks and installations.

Her previous research and studies concentrated on the development and liberation of the artwork and the emergence of different artistic genres such as installation, performance, kinetic art, op-art, and sound art. Tackling the impact of futurist ideas within theories and practice concerned with all artistic fields within the context of modernism to post-modernism, she participated in several exhibitions and workshops in Damascus and Latakia, Syria.

Title of the artwork 1: Soulless

Statement of the artwork 1:

Memories,
Voices,
Whispers of a family left on those daily objects.

But it is all soulless...

Years of war, years of hurts.
Yesterday had a new hurt,
But this time the cause is different...

Their kind souls left us,
But their memories are still here,
And Fairuz’s voice still sings every morning,
In every house,
And its echoes still within the walls,
And even the rubble,
Praying to God not to forget us...

Audio samples are used from the news and the 1972 song My Home is Your Home by the Lebanese singer Fairuz depicting the morning of each Syrian and Arab families with her poignant voice as a sorrowful prayer to God to not to be neglected and forgotten.

Title of the artwork 2: Cold Dream

Statement of the artwork 2:
On a cold, rainy and stormy night, a mother wished her child sweet dreams, but what happened while they were asleep turned into sadness.

Some died instantly, some died after being stuck under the rubble for days and nights, and some were rescued after spending from one to twelve days.

Stuck, hungry, thirsty, and asleep having a cold dream...

Hanan Saif

Biography:
Hanan Saif is a Syrian artist and a doctoral candidate at the Hungarian University of Fine Arts.

She lived in Damascus during the years of the war. As everything inside her changed her beliefs, dreams, and art, undoubtedly, she started to look for a true meaning within everything, for true art.

The main idea behind her artistic concept is about the mutual influence of what she considers her two most important entities, mother and child, and their relation to the world and their interactions within, as she thinks this binary is unlimited. However, it is very restricted in what she sees as a patriarchal world.

Coming back from a middle eastern background, she has witnessed the limitation of freedom and rights for women and children, and as an artist, it was one of her main concerns to point out this issue and present it to the whole world.

Throughout her life and presence in Hungary, referring over six years, she states that she has realized that these limitations are simply transforming into another shape but are not disappearing.

Saif acknowledges that difficulties will be there no matter what or where. Thus, she is deeply interested in projecting this state of multiple lives, showing the effect or the influence shared between a mother and her child with different interpretations and under varying circumstances.

Tarek Arabi

Biography:
Tarek Arabi is a Syrian artist, and a doctor of liberal arts, received his academic title from the Hungarian University of Fine Arts.

His artistic concept tackles that life is always about accepting contradictions, and in his art, he has reached a point where everything is merged as there is no fixed facts or truth.

Possibilities, probabilities, chance, and hesitance create spaces containing real complex lives within unknown and unimagined, vacuuming the all that contribute to create an atmosphere of unexpected yet controlled dialogue between different elements. Arabi calls this operation triplism.

What triplism presents is a continuous vibration between questions and answers to reach a point where the artist creating multiple answers and more questions for any simple question, seeking ways to escape from what is logical and factual to our minds. It creates a space and time of real life.

Triplism is not an abstraction at all, rather than giving space for possibilities around the scene, and each spectator can have, in a different understanding, choosing the most preferred probability or even the most perfect shape.

Title of the artwork: Influence

Statement of the artwork:
The installation samples a booklet depicting the exchanged influence between people, telling the story of the changed mentality of an artist over time.

"Seven years have passed since we came to Hungary."

Tarek expresses his feelings from his point of view after leaving the country in 2017 on the first side, while Hanan’s interest in time influenced and led her back to this artwork five years later to express the changes between her and his versions of the story.