Rejtett hommage
A Vizuális Művészet Tanszék BA3 osztályának kiállítása
Rejtett hommage
A Vizuális Művészet Tanszék BA3 osztályának kiállítása
Megnyitó: 2025. október 17., 18:00
Helyszín: Vajda Lajos Pinceműhely (2000 Szentendre, Péter Pál utca 6.)
Megtekinthető: 2025. október 18. - november 9.
Megnyitja Iberhalt Zsuzsa művészettörténész
Zene: micro~
Kiállító művészek
A Vajda Lajos Stúdió meghívott tagjai: Csontó Lajos, Deim Balázs, ef Zámbo István, Fe Lugossy Lászlo, Gaál Jozsef, Hugyecsek Balázs, Kótai Tamás, Magyarósi Eva, Molnár Ágnes Eva, Nagy Barbara, Pacsika Rudolf, Rizmayer Peter, Szirtes János, Szurcsik József, Tasnádi József
Az MKE BA/3. évfolyam kiállítói: Bognár Szilvia, Czinege Regina, Ehmann Nikolett, Erdélyi Mátyás, Gaál Lilly Odett, Henkrich Janka Róza, Kakas Nikolett Luca, Kesjár Simon, Kiss Nóra, Konkoly Zénó, Kovács Dorka, Lukács Noémi, Mazula Kinga Anna, Off Luca Teodóra, Terray-Horváth Csenge
A hommage fogalma a művészeti és kulturális diskurzusban és gyakorlatban gyakran előfordul, mint a tisztelet kifejezésének módja. Nem csupán a múlt emlékezetének megőrzésére szolgál, hanem egyben a jelen értékelésének is eszköze. „A múltba vagy más kulturális szituációba belehelyezkedés” - azonban ez nem pusztán utánzás vagy hű másolás, hanem egy alkotói párbeszéd, amelyben az emlékezés és az újra értelmezés egyszerre van jelen. A művész nem csupán reflektál az inspirációul szolgáló műre vagy alkotóra, hanem saját értelmezésével és érzelmeivel gazdagítja azt, így létrehozva egy sajátos, új jelentésréteget. A hommage tehát a múlt és a jelen közötti kapcsolódási pont, amely nemcsak a tiszteletadás gesztusát hordozza magában, hanem az alkotói identitás kifejeződésének és a művészeti hagyományok tovább gondolásának eszköze is. Az emlékezés itt nem passzív befogadás folyamat, amelyben az alkotó egyéni látásmódja és a történeti kontextus egymásra reflektálva új értelmet nyer.
A hommage sokféle formát ölthet: lehet egyetlen művész előtti tisztelgés, egy korszak vagy irányzat hatásának felidézése, de akár egy művészeti hagyomány újra értelmezése is. Előfordul, hogy egy konkrét alkotás kap új jelentést egy másik művész szemszögéből, máskor pedig egy egész művészeti mozgalom inspirál kortárs reflexiókat.
A Magyar Képzőművészeti Egyetem harmadéves vizuális művészei a félév során a hommage témájára reflektálva hoznak létre új alkotásokat. Munkáik különlegessége abban rejlik, hogy nem egy konkrét művész vagy művészeti irányzat előtt tisztelegnek, hanem az általuk választott, személyes kötődésű anyagokat emelik be alkotásaikba. Gyakran dolgoznak élő, organikus és természetes matériákkal – például penésszel, fával, csipkével és más, folyamatos változásban lévő, bomló vagy fejlődő anyagokkal. Korábbi munkáikban is megfigyelhető, hogy már feldolgozott témákat sokszínű anyaghasználattal tettek egyedivé, most pedig az anyagokhoz való viszonyukon keresztül teremtenek kapcsolatot múlt és jelen között.
A kiállítás a Vajda Lajos Stúdió meghívott tagjaival egészül ki, jelezve így a téma fontosságát és időbeli folytonosságát a művészet történetében.
