Test és lélek
Kiss Tibor festőművész, művészeti anatómia tanár emlékkiállítása
Test és lélek
Kiss Tibor festőművész, művészeti anatómia tanár emlékkiállítása
Megnyitó: 2025. október 14., 18.00 óra
Helyszín: Magyar Képzőművészeti Egyetem, Barcsay terem (1062 Budapest, Andrássy út 69–71.)
A kiállítás megtekinthető: 2025. október 15–28., keddtől szombatig 10:00 és 18:00 óra között.
Köszöntő: prof. dr. Erős István, az MKE rektora
Kurátori bevezető: dr. Sturcz János művészettörténész
A kiállítást megnyitja: Csordás Zoltán grafikus- és festőművész
Kurátorok:
dr. Sturcz János művészettörténész, az MKE Művészettörténeti Tanszék egyetemi tanára
dr. Boros Ildikó szobrászrestaurátor művész, az MKE Restaurátor Tanszék egyetemi docense
Kiss Tibor festőművész, művészeti anatómia tanár születésének 70., halálának pedig 10. évfordulója alkalmából rendezett kiállítással a Magyar Képzőművészeti Egyetem lehetőséget teremt a megemlékezésre mindazok számára, akik ismerték és szerették.
A tárlat Kiss Tibor festői munkásságának legjelentősebb állomásait mutatja be, lehetőséget adva az ifjabb generációknak is arra, hogy megismerjék az egyetemen 35 évig tanító mestert.
A kronologikus rendben felsorakoztatott rajzok, vázlatok és megvalósult festmények bemutatásával a kiállítás célja, hogy feltárja Kiss Tibor formavilágának és festészeti technikájának változásait, miközben rávilágít életműve egységes szemléletére. A látogatók olyan műveket is megtekinthetnek, amelyek eddig magángyűjteményekben voltak elzárva a nyilvánosság elől.
A kiállítás tárolóiban helyet kapnak a közgyűjteményekben és nyilvános terekben található alkotásainak fotói, valamint az ezekhez készült rajzok, vázlatok és a festés folyamatát dokumentáló felvételek is, amelyek bepillantást engednek Kiss Tibor munkamódszerébe.
„Kiss Tibor elképesztő technikai bravúrjának az alapja a rajz volt. Három évesen kezdett notóriusan rajzolni, s már a képzőművészeti szakgimnáziumban kitűnt rendkívüli rajzkészségével. Főiskolai tanulmányait mégis festő szakon folytatta, miközben modern szemléletű mestere az első évben engedélyezte, hogy napjait az orvostudományi egyetem bonctermeiben kezdje. Az anatómiai stúdiumok még inkább elmélyítették megfigyelő képességét, rajzi tudását, melynek tökéletesítésében véleményem szerint az emberi intellektuális, pszichés, vizuális és manuális képességek legvégső határáig jutott. Egy rendkívül finom, érzékeny, mégis intellektuális, a dolgok szerkezetét és működését megragadó rajzstílust hozott létre, amely azt bizonyítja, hogy lehetséges pusztán a vonal segítségével, tónusok és árnyékolás nélkül megragadni a plasztikus formát. Bár korai festői és oktatói korszakában Leonardo volt a példaképe, nem a „keresgélő”, sok körvonalat alkalmazó eljárást, hanem egyetlen kontúrt használt a tárgyak meghatározásához. De jellemző, hogy korai festményeit a disegno-ra alapozott firenzei és északi reneszánsz festők, például Dürer inspirálták. A rajz számára sem csupán eszköz, a valóság leképzésének precíz ábrázolásához használt eljárás, hanem filozófia, a világlátást fémjelző intellektuális módszer volt, ami többet árul el a művészről, a világhoz való érzékeny, empatikus viszonyáról, mint az ábrázolt tárgyról. Annál is inkább, mivel az ábrázolás tárgyai, például a tanulmányaihoz használt rákok, koskoponyák, rinocéroszok már legkorábbi alkotásain is szimbolikus jelentést hordoznak.
Kiss Tibor rajzi eredményeinek köszönhetően, már-már mesébe illő módon, Barcsay meghívására lett a főiskola tanára. Másodéves anatómia záróvizsgáján nyújtott teljesítménye ugyanis arra sarkallta a tanszék vezetőjét, Patay Lászlót, hogy felhívja elődjét, a közelben, a Köröndön lakó Barcsay mestert, hogy nézze meg a fiatalember műveit. A hetvenhat éves Barcsay a rajzok hatása alatt felajánlotta a tegeződést a huszonegy éves hallgatónak, majd egy hét elteltével felkérték, hogy a főiskola befejezése után tanítson a tanszéken. Kiss ezt el is fogadta, s így lett intézményünk minden idők legfiatalabb tanársegéde, majd élete végéig szigorú tanára. Kiss Tibor az anatómia oktatásában Barcsay örökét folytatta, de festészetében más, nem a modernizmus, hanem a történelmi stílusok hagyományát követő irányt képviselt, mégha ugyanolyan autonóm, csak belső igényei által irányított alkotó volt, mint Barcsay. És ugyanolyan karizmatikus, a hallgatók szemléletmódjára az anatómiai tárgyon túlmutatóan is nagy hatással bíró tanár volt, mint Barcsay.” Sturcz János
A Kiss Tibor emlékkiállítás festményeit, grafikáit, tanulmányrajzait, valamint egyéb dokumentumait a Magyar Képzőművészeti Egyetem köz- és magángyűjtemények anyagából állította össze, a NKA támogatásával.
